A Pénzügyminisztérium (PM) - azután, hogy megkapja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete kezdeményezését a MÁV Általános Biztosító Egyesület biztosítási tevékenységi engedélyének visszavonásáról - azonnal megvizsgálja az ügyet - közölte a szaktárca pénteken.

A PSZÁF pénteki közleménye szerint minderre azért került sor, mert a biztosító július 24-i rendkívüli közgyűlésen a tagok többsége  szavazással elutasította azt, hogy tagdíj-kiegészítéssel, pótbefizetés teljesítésével rendezzék az egyesület helyzetét, s  ezáltal megszüntessék a tartalék- és tőkehiányt.

A PSZÁF közölte azt is, hogy a miniszteri válasz időpontjához és tartalmához igazodva az intézkedések pontos menetrendjéről, a tagok  más biztosítóhoz történő átszerződésének időpontjáról és az arra  rendelkezésre álló időszakról, illetve a biztosítási szerződésekből  származó kötelezettségek kielégítési módjáról a felügyelet, valamint  a MÁV ÁBE felügyeleti biztosai részletesen tájékoztatják a nyilvánosságot.

A felügyelet a közlemény alapján olyan ütemezést fog  kialakítani, hogy az ügyfelek és a fogadó biztosítók számára  megfelelő idő, 30 nap álljon rendelkezésre a döntés meghozatalához.

A felügyelet törekszik arra is, hogy az átszerződés és a MÁV ÁBE  kárfelelősségének a határnapja a biztosítási negyedévhez igazodjon.  Ez technikailag a legegyszerűbb, és a biztosítottak számára a  legátláthatóbb.
A közlemény szerint a tevékenységi engedély visszavonásával egy  időben a felügyelet a biztosítási törvényben előírt  kötelezettségének megfelelően gondoskodni fog arról is, hogy a károk  fedezetére szolgáló vagyon kizárólag a biztosítottak érdekében  legyen felhasználható.

A közlemény szerint a felügyeleti biztosok a közelmúltban újabb  bűncselekmény alapos gyanújára utaló eseteket fedeztek fel a MÁV  ÁBE-nál. Ezek alapján a felügyelet újabb nyomozati eljárást  kezdeményezett a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságánál.

A PSZÁF emlékeztet: korábban már jelezte, ha a közgyűlés a  tagdíj-kiegészítés, pótbefizetés elutasításáról dönt, akkor a  jogszabályok alapján haladéktalanul kezdeményezi az egyesület  biztosítási tevékenységi engedélyének visszavonását.

Ennek hátterében az áll, hogy pótbefizetés, tagdíj-kiegészítés  nélkül év végéig csak a már meglévő és várhatóan még felmerülő károk  mintegy felére van eszközfedezete a biztosítónak.

A MÁV ÁBE közlése szerint az egyesület függő kárainak állománya  jelenleg mintegy 10 ezer, amelyek értéke 9 milliárd forint.

A PSZÁF április 8-án függesztette fel a MÁV ÁBE kötelező  gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) termékének terjesztését,  illetve kötelezte az egyesületet tartalékhiányos kgfb-állománya  átruházásának előkészítésére. Ezzel együtt a felügyelet  kezdeményezte a biztosító első számú vezetőjének és vezető  biztosításmatematikusának felmentését is.

A PSZÁF az egyesületnél március 18-19-én végzett helyszíni  célvizsgálat, továbbá a biztosító által benyújtott adatok alapján  hozta meg intézkedését. Az új kgfb szerződések kötésének tiltását és  a meglévő kgfb-állomány átruházásának előírását az tette  szükségessé, hogy a biztosító az állományra vetítve nem rendelkezik  megfelelő mértékű tartalékkal, ami a PSZÁF szerint hosszú távon  veszélyezteti az intézmény biztonságos működését. A tartalékhiány  megszüntetésére az egyesület előzőleg nem tudott a felügyelet által  elfogadható pénzügyi tervet bemutatni.

Ezt követően a PSZÁF április 11-én felügyeleti biztosokat  küldött ki az egyesülethez a folyamatos, törvényes működés és  pénzügyi stabilitás biztosítása érdekében. Eközben a Vám- és  Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnoksága a Fővárosi  Főügyészség kijelölése alapján különösen nagy értékre elkövetett  sikkasztás és pénzmosás megalapozott gyanúja miatt indított  büntetőeljárást a biztosító vezetője és több társa ellen.
Az egyesület júniusban és júliusban is tartott közgyűlést, ám  ezeken a PSZÁF számára nem sikerült elfogadható módon rendezniük a  tagoknak az ügyeket.

Időközben sikertelennek bizonyult az pályázat is, amit az  egyesület kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb)  állományának átvételére írtak ki, s ezért a PSZÁF végül úgy döntött,  kezdeményezi a biztosító engedélyének visszavonást, gyakorlatilag a  MÁV ÁBE megszüntetését.

A csütörtöki közgyűlésen ismertették az egyesület első féléves  mérlegét. Ebben az eszközök, illetve a források 5,2 milliárd  forintot tesznek ki. Az eszköz oldalon a befektetések állománya 2,3  milliárd, a követeléseké 2 milliárd forint. Az egyesület saját  tőkéje mínusz 5,5 milliárd forint. Az eredménytartalék mínusz 4,1  milliárd forint, a mérleg szerinti veszteség 2,1 milliárd forint.

A közgyűlésen a felügyeleti biztos ugyan javaslatot tett a  biztosítót megmentő pótbefizetésre, ám ezt a közgyűlés elutasította.

A pénzügyminiszter azt megelőzően, hogy döntene az engedély  visszavonásának jóváhagyása kérdésében, felügyeleti jogkörében  vizsgálni fogja: a PSZÁF milyen hatósági intézkedéseket tett,  valamint azt, hogy fennállnak-e az engedély visszavonásának  jogszabályi alapjai.

(MTI)