Bár már a régiek is használták a sós fürdőt feszültségoldásra, izom- és ízületi problémák kezelésére, bőrfertőtlenítésre, a légúti betegségek gyógyításában a sóbányák termeiben kialakított kórházak, szanatóriumok csak az 1850-es évek óta és először Kelet-Közép-Európában terjedtek el.

A sókristályok a belélegzés után a légutak nyálkahártyáját intenzív tisztító munkára serkentik: vizet vonzanak magukhoz, erősítik a váladékképzést, így segítik a lerakódott szenynyeződések feloldódását; a légúti sejtek csillóit működésre ösztönzik, ezáltal a váladék könnyebben eltávozik, kiköhöghetővé válik. A baktériumok és a vírusok elpusztításában is részt vesz a só, sőt a legújabb vizsgálatok szerint közreműködik az immunrendszer működésének kiegyensúlyozásában, ami részben magyarázza allergiaellenes szerepét.

A sóbarlangok légúti megbetegedésekre kifejtett gyógyító hatását használják töb-bek között Ausztriában (Salzbad-Salzman), Romániában (Parajd), Lengyelországban
(Wieliczka), Azerbajdzsánban (Nakhichevan), Kirgizisztánban (Chon-Tous), Ukrajnában (Solotvino, Aknaszlatina). De aki nem utazik el ezekre a helyekre, annak Magyarországon is van esélye a sóterápia előnyös hatásait élvezni, esetenként a sóbarlangoknál hatékonyabb feltételek mellett.

Ma a természetes és mesterséges sóbarlangok hatásával foglalkozó tudományos kutatások zöme Oroszországban zajlik, a Pétervári Légzési Klinikai Tudományos Kutatóközpontban, Alina Cservinszkaja vezetésével. Megállapításai szerint a szabályozott, száraz sóaeroszolos terápia alkalmas alsó és felső légúti hurut, krónikus légúti gyulladás, allergia, asztma gyógyítására, illetve megelőzésére, a dohányzás káros hatásainak mérséklésére, míg mások hangsúlyozzák hasznosságát ekcéma, pikkelysömör kezelésében, valamint stresszoldó, relaxáló hatását. A módszer nagy előnye a gyógyszeres kezelésekhez képest mellékhatás-mentessége. Bár Magyarországon nem gyógyászati, hanem wellnesseljárásnak számít, az önkéntes egészségpénztárak szerződést kötnek a sókamra-szolgáltatást nyújtókkal, akiknél egészségbiztosítási tagkártyával is lehet fizetni. Egyes vizsgálatok szerint a sókamrahasználat negyedére csökkenti a betegállományban töltött napok számát, így a munkáltatóknak megéri beépíteni a cafeteria szolgáltatásba.

A sóterápia hatékonysága több tényezőtől függ, ezeket érdemes mérlegelni, amikor a szaporodó lehetőségek közül választunk. A sós oldatot párologtató, a tengerparti viszonyokat utánzó rendszerek esetén csak kis hatékonyságról beszélhetünk, mivel a nedves részecskék már a felső légutakban letapadnak, és nem jutnak el a tüdőig.

A sópipánál és a sólámpánál jóval hatékonyabb, legújabb berendezések 0,2-5 mikrométeres nagyságúra darálják a sót; ezek a kristályok elég kicsik ahhoz, hogy ne akadjanak fenn, eljussanak az alsó légutakba és a léghólyagocskákba is.

A szabályozott száraz sóterápiás generátor ezen felül a helyiség állandó sókristály-koncentrációját is biztosítja. Ekkor a sókamrában a kezelés elejétől a végéig 6 mg sókristály található 1 köbméternyi levegőben - ilyen a mikroklíma a természetes sóbarlangokban, és ez az a koncentráció, amelyik a leghatásosabb; hazánkban egyetlen helyen, Budapesten működik ilyen sókamra.

"A tüdő fogkeféje" 5-15 kezelés során pucolja ki a tüdőt, érdemes a kúrát egymás utáni napokon, napi 40-50 perc időtartamra igénybe venni, majd az alapos takarítás után elég lehet a heti egy fenntartó kezelés a légszennyezés hatásainak kivédésére. Alacsonyabb sókoncentrációt létrehozva használják a módszert megelőzésre is, vannak óvodák, amelyek játszani viszik a gyerekeket sókamrába, sőt Magyarország legtöbb danos karatemestere ősztől az edzéseket is ilyen helyiségben tervezi tartani, kihasználva a sóterápia immunerősítő, vitálkapacitás-növelő hatását.

Kúra a csehországi Klatovy-sóbarlangban