Az indítvány az e heti kormányülés elé kerül, kizárólag EU-tagországokban működött nagykövetekre vonatkozik, s közülük se mindre.     Jeremic a lépést azzal indokolta, hogy növelni kell Szerbia erőfeszítéseit, amennyiben az év vége előtt meg akarja szerezni az EU-tagjelölti státust. Ehhez hozzátartozik a diplomáciai tevékenység élénkítése is, amihez szükség van nagykövetekre.

Belgrád a koszovói függetlenség februári kikiáltása után "konzultációra" hazarendelte fő diplomáciai képviselőit azokból az országokból, amelyek elismerték a volt szerb tartomány önállóságát, s alacsony szintre szállította le az illető államok belgrádi nagyköveteivel fenntartott kapcsolatot. Annak a politikának is Vuk Jeremic külügyminiszter volt az egyik fő képviselője.

A tisztségét az új kormányban is megőrző politikus azóta se mondta, hogy ellentmondásos az a hivatalos belgrádi célkitűzés, amely egyszerre szól Koszovó védelméről, s a koszovói függetlenség kikiáltásában oroszlánszerepet vállalt EU-hoz való közeledésről. Jeremic vasárnap is úgy fogalmazott, hogy változatlanul érvényes a volt déli tartomány minden lehetséges diplomáciai eszközzel történő védelméről szóló kormányzati akcióterv, csak kicsit módosítanak rajta.

Arra az újságírói kérdésre, hogy a Szerbiát Koszovó kérdésében diplomáciai téren támogató Oroszországgal konzultáltak-e a nagyköveteket érintő tervről, Vuk Jeremic azt válaszolta, hogy Belgrád szuverén módon, önállóan hozza meg a döntéseit, de orosz kollégája, Szergej Lavrov nemrég folytatott megbeszélésükön teljes támogatásáról biztosította a diplomáciai képviselők visszatérésére vonatkozó ötletet.

Arról, hogy konkrétan mely fővárosokba mennek vissza a szerb nagykövetek, a külügyminiszter nem szólt. Budapesten múlt év ősze óta nincs nagykövete Szerbiának, mert az új nagykövetnek - miután elődje megbízatása hónapokkal korábban lejárt - épp a koszovói függetlenség magyar elismerése után kellett volna elfoglalnia állomáshelyét, de a budapesti diplomáciai lépés miatt Belgrádban maradt.

(MTI)