Képmentő 72. rész: Lekicsinyített óriások

A képen a magyar bélyegtervezés aranykorának nevezett időszak egyik kulcsfigurája, Kékesi László látható Margit körúti lakásában. A korszak három meghatározó tervezője: Füle Mihály, Nagy Zoltán és Vertel József is gyakran megfordult itt. - Archívumunkból válogatunk

– Az 1960 és 1970 közötti tíz évre csak úgy tudok visszaemlékezni, hogy minden fontos beszámoltatás, beszélgetés és döntés helyszíne a csővázas szék, amely asztala mellett állt – számol be fia, ifjabb Kékesi László a képen látható székről 1993-ban, Apa könyve címmel írt életrajzi munkájában. (Ebben az évben rendezett a Bélyegmúzeum Kékesi-életmű kiállítást, amelyet azonban ő már éppen nem ért meg. A kötetet jövőre, születésének 90. évfordulóján tervezi kiadni a múzeum.)

Az asztal körül a korszak három meghatározó, nagyra becsült tervezője: Füle Mihály, Nagy Zoltán és Vertel József is gyakran megfordult – ők hárman jegyzik a képen látható sorozat többi darabját is. (A „nagy négyes” feleségestül is összejárt, sokat kirándultak együtt, amelyek során a férfiak sokszor a tájat is megfestették. Egyszer állítólag elfelejtettek ehhez vizet vinni, így aztán a festékeket a magukkal vitt vörösborral oldották.) 

Ahogy az a képen is látható, az éppen készülő, szürke és ibolyaszínt kombináló Michelangelo portrén kívül Kékesi jegyezte Szabó Ervin, Madách Imre és Fáy András arcképét, Füle Mihály többek között a bányásznapot és Cegléd városának 600. születésnapját örökítette meg, Vertel József a Női Kosárlabda és a Teke Európa-bajnokságot, Nagy Zoltán pedig mások mellett Marxról készített miniatűr grafikát. Ez utóbbiból az Események helyett Esfmények feliratú tévnyomat – azaz a nyomda falain belül selejtnek, kikerülve viszont áhított gyűjtői ritkaságnak minősülő bélyeg – is készült, amelynek mai értéke postatisztán és használtan is 3000 forint, vágott verzióban (fogatlanul) 10 ezer forint. Azaz sokszorosába kerül a hibátlanul posta tisztán 30, használtan 10 forintért kapható bélyegek árának. Az egész sorozat összesen 19 darabból áll, összértéke postatisztán is mindössze 580 forint. (Az ötvenes évek híres tévnyomata egy úttörőket ábrázoló bélyeg, amely a Szabad hazában boldog ifjúság helyett véletlenül a letiltott, Utánpótlásunk a jövő harcaihoz felirattal is megjelent párszáz példányban.)

Az 1964-ben kiadott 52 fajta bélyeg között megtalálhatók még a halasi csipkefajtákat bemutató, a Tokiói Olimpia és az Erzsébet-híd megnyitásának alkalmára kiadott blokk, illetve jó néhány, akkoriban nagyon divatos, az űrkutatás eredményeit megörökítő darab. Ilyenek voltak Kékesi a Voszhod 2-L személyzetét, Leonovot és Beljajevet ábrázoló bélyegei. Ezeket még egytől-egyig papírra nyomták, raszteres mélynyomásos eljárással. (Azóta az egyre telhetetlenebb gyűjtőket már fából készült, csokoládé ízű, hologramos, és lemezként lejátszató bélyeggel is próbálták boldogítani.)

És hogy hogyan válik valakiből bélyegtervező? Az 1919-es, szarvasi születésű Kékesi László először az édesapja boltjában található csomagolópapírokat rajzolta tele, aztán 1935-ben három táborozási jelenettel megnyert egy cserkész-rajzpályázatot, amelynek fődíjaként felkereshette a híres rajzolót, Márton Lajost. Az ő bíztatására felvételizett az Iparművészeti Főiskolára, ahol díszítő-festő szakon végzett 1942-ben. Freskói, üvegablak-tervei ma is 36 magyarországi templomban – így Hatvanban, Szentesen és a művészi hagyatékát őrző Simontornyán is – láthatók. Az egységes, nagy felületekkel dolgozó, üvegablak-tervezői gondolkodás aztán bélyegtervezői munkásságában is megjelent, például a II. János Pál pápa magyarországi látogatása alkalmára, a hazai Mária-kegyhelyeket feldolgozó sorozatában.  

A bélyegek világába Kékesinek egy 1955-ben, a Filatéliai Vállalatnak készített elsőnapi borítékrajza jelentette a belépőt: ezt látva hívta meg Nagy Zoltán a Pénzjegynyomda grafikai osztályára, ahol 1956-tól nyugdíjazásáig dolgozott a fent említett hármas társaságában. Első terve egy Füle Mihály bélyeghez tervezett szelvény, amely a bélyeggyűjtők újonnan épült székházát ábrázolta. Itthon többek között a miniatűr méret ellenére az emberi karaktereket hűen tükröző arcképei, finoman megrajzolt természetképei, magyar történelmi zászlókat, technikai vívmányokat, operajelenteket és a sporteseményeket megörökítő sorozatai miatt vált elismertté. De Kékesi keze munkáját őrzi megannyi, mongóliai, togói, libanoni, jemeni, San Salvador-i, marokkói és dubai bélyeg is. Ez utóbbiak egy-egy példánya mind a budapesti Bélyegmúzeum 13 milliós gyűjteményét gyarapítják.

Kékesi László bélyegtervező, 1964
Kékesi László bélyegtervező, 1964
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.