A munkaügyi és népjóléti minisztérium által kidolgozott javaslat  értelmében 2030-tól 65 évre emelkedik a jelenlegi 63 évről a  nyugdíjjogosultsági korhatár. Ugyanakkor a biztosítási idő a  jelenlegi 25-ről 35 évre növekszik. A jövőben ebbe az időszakba már  nem lesznek beszámíthatóak az egyetemi évek.

A reform további fontos része, hogy a rokkantnyugdíjnak három  fokozata lesz, s minden nyugdíjas munkát vállalhat anélkül, hogy ez  bármiféle módon is érintené nyugdíját. A mai szabályozás szerint a  nyugdíjasok munkavállalási joga korlátozva van.

Az új intézkedéseket 2010-től fokozatosan fogják bevezetni.

Az ellenzék és a szakszervezetek is bírálják a nyugdíjreformot,  s különösen a jogosultsági korhatár 65 évre növelését kifogásolják.  "Vannak szakmák - például a bányászok - ahol az alkalmazottak meg  sem érik ezt a kort" - mondta újságíróknak Zdenek Skromach volt  munkaügyi és népjóléti miniszter.

"A korhatárnak egységesnek kell lennie. Az esetleges problémákat  másképpen fogjuk megoldani" - reagált Petr Necas, a tárca mai  vezetője.

"Feltétlenül szükség van a nyugdíjrendszer átalakítására, mert a  nyugdíjasok száma rohamosan emelkedik, s a mai, szolidaritás alapú  rendszer ezt a jövőben nem fogja tudni finanszírozni. Az új  rendszerben nagyobb szerepet kell kapnia a jövőről való egyéni  gondoskodásnak" - szögezte le Necas, aki a második szakasz   reformjait a korábbi hírekkel ellentétben valószínűleg már az ősszel  a parlament elé viszi.

A nyugdíjasok jelenleg a tízmilliós lakosság mintegy 15  százalékát teszik ki. Demográfiai előrejelzések szerint 2030 körül  ez 25 százalékra, további húsz év múlva pedig 30 százalékra emelkedik.

(MTI)