Negyvenszázalékos (a fiatalok között 70 %-os) munkanélküliség, a gyerekek tömege miatt napi három műszakban oktató iskolák, a még a jugoszláv időkből maradó adósság leírása – Koszovó legnyomasztóbb gondjainak enyhítését is szolgálhatja az az 1,2 milliárd euró, amelyet pénteken „kalapozott össze” a nemzetközi közösség Európa legfiatalabb állama javára. A brüsszeli donorkonferenciát az Európai Bizottság kezdeményezte, és a Világbank, valamint a Nemzetközi Valutaalap részvételével hozta tető alá. Mint Hashim Thaci koszovói miniszterelnök bejelentette, Pristina beadta csatlakozási kérelmét a két nemzetközi pénzintézethez.

Koszovó 1999 és 2007 között már mintegy 3,5 milliárd euró támogatáshoz jutott, amelynek kétharmadát Európa adta. Olli Rehn, az EU bizottságának bővítési biztosa világossá tette, a lisszaboni szerződés írországi elutasítása után is egyértelmű az EU akarata: az egész Nyugat-Balkán jövőjét az unión belül képzeli el. Brüsszel 508 millió eurót ajánlott a közös EU-büdzséből, az Egyesült Államok pedig 400 millió dollárt (negyedmillió eurót.) Ezt a nemzetközi közösség további felajánlásai egészítik ki, köztük uniós tagállamok kétoldalú támogatásai. Egyedül Németország százmillió eurót ajánlott fel, EU-n kívüli európai jelentkezőként pedig Törökország 50 milliót, Svájc 47 milliót tett a kalapba. Szaúd-Arábia szintén 50 millióval segít.

Hazánk 2008-2010-re 300 millió forintot, azaz 1,3 millió eurót ajánlott – tudtuk meg Berecz Marianne külügyi főosztályvezetőtől, aki a magyar küldöttséget vezette Brüsszelben. Az összeget Magyarország három célra szánja: a jogállamisággal, a demokratikus kormányzással, illetve egy harmadik, még nem pontosított területtel kapcsolatos tevékenységekre. Ez utóbbiba a mezőgazdaságtól kezdve a vízgazdálkodáson át a kisebbségek kulturális örökségének védelme is beletartozhat.

- Jónak tartjuk a koszovói kormány által bemutatott középtávú költségvetési keretet, amelyre az egész donorkonferencia épült. Az egész Nyugat-Balkán stabilitása is múlik azon, mi történik Koszovóban. A mi elkötelezettségünk kettős a térségben: egyrészt Szerbia, másrészt az új ország felé – mondta Berecz Marianne.

A koszovói vezetők igyekeztek eloszlatni a külföld két fő aggodalmát, vagyis azt a feltételezést: a pénzek elveszhetnek kézen-közön, a szerbek pedig semmit nem látnak belőle.

– Minden fillért megfelelően használunk majd fel – ígérte Ahmet Shala pénzügyminiszter. A 2009 és 2011 közötti évekre egyébként kormánya 1,4 milliárd eurós külföldi támogatással számolt. Mint Shala elmondta, nem hivalkodó projektekkel, „futballstadionokkal” készülnek, hanem elsősorban az energiaágazatba, az infrastruktúrába, az oktatásba, a mezőgazdaságba, illetve az egészségügybe fektetnének be az egykori Jugoszlávia legszegényebb részén.

Több EU-tagállam nem szerepel azon 43 ország között, amely elismerte már a Szerbiától februárban elszakadt Koszovót. Képviselőik jórészt jelen voltak ugyan a donorkonferencián, de fel nemigen szólaltak. A spanyolok viszont jelezték: ebben a keretben nem tesznek felajánlást, de humanitárius segítségként majd igen.