Románia 2007-es felvételével a legnagyobb létszámú határon túli magyar kisebbség is bekerült az Európai Unióba. Ennek a következményeit a magyar tudományosságnak is le kell vonnia, mondta tegnap Glatz Ferenc.
Magyarságpolitikáról tanácskoztak
A történész a várbeli Jakobinusok Termében tartott Európai magyarságpolitika című tanácskozáson számolt be róla, hogy az utóbbi évben a Magyar Tudományos Akadémia stratégiai tanulmányok vezetőjeként konzultációkat folytatott a határon túli magyarság vezetőivel: Csáky Pállal, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja elnökével, Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökével és Pásztor Istvánnal, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével.
A konzultációk során sok téma került terítékre. Így például az 1989-2007 közötti időszak értékelése, annak megvitatása, milyen a nemzetállamok szerepe az új helyzetben, milyen hatásuk van az új szociális és migrációs jelenségeknek a nemzeti kötődésre, az egyes közösségek fejlődésére, milyen változások következtek be, illetve várhatók a kisebbségi politikai pártok működésében. Glatz szerint a magyar kisebbségi (etnikai) pártok rendszerváltás utáni létrejötte, illetve működése sikertörténetnek nevezhető. Megállapította: a sikerek eddig is a szakpolitikák területén látszottak leginkább, ezért a következőkben célszerű ezekre összpontosítani.
Csáky Pál mintegy erre reagálva állapította meg: a szakmailag, gazdaságilag erősebb társadalmi rétegek képezik a szlovákiai magyar politika igazi bázisát. Markó Béla a nemrég zajlott romániai önkormányzati választásokról szólva kiemelte, hogy noha az RMDSZ jó eredményeket ért el, nem hajlandó kibékíthetetlen ellentéteket látni maguk és más magyar politikai erők között. Az azonban tény, állapította meg a politikus, hogy másokkal ellentétben ők egységben látják a magyarság autonómiájáért és modernizációjáért vívott küzdelmet. Megállapította: az RMDSZ is a szakpolitika területén érte el a legtöbb sikert. Példa erre Verespatak, ahol a magyar környezetvédelmi miniszter működése hozott fordulatot.
Pásztor István ugyancsak pártjának választási eredményeiről beszélt. Jelezte, ezek nem olyan jók, mint amennyire remélték. Négy parlamenti képviselőjük azonban nagy erőt jelent a megosztott szerb törvényhozásban. Munkájukat jól átgondolt stratégiai építkezés jegyében folytatják: tíz államtitkári és nagyszámú önkormányzati pozícióban éppenséggel a szakpolitikai munkát kívánják erősíteni.
A tanácskozáson az Európai Parlament két képviselője is részt vett. Gál Kinga és Tabajdi Csaba egyaránt azt hangsúlyozta, hogy az Európai Unióban egyszerűen nem értik, melyek a magyar kisebbségek problémái. Ezeket sokkal inkább érhetővé tudják tenni a határon túli magyarság pártjai, mint a magyarországiak.