Ősszel folytatják a szoftverbeszerzési pert

Reviczky Zsolt

Szeptember elsejére elnapolta a Fővárosi Bíróság azt a pert, amelyet a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) indított a Közbeszerzési Döntőbizottsággal (KD) szemben a kormány év elején lebonyolított szoftverbeszerzési pályázata kapcsán. A tendert 25 milliárd forint keretösszeggel négy évre írta ki a Központi Szolgáltató Főigazgatóság (KSZF) Microsoft- vagy azzal egyenértékű licenckonstrukciók beszerzésére, cseréjére, vételére és a programokhoz kapcsolódó szolgáltatásokra.

Három magyar cég (az Open SKM, a Multiráció Kft. és az ULX Kft.) megtámadta a kiírást a KD-nál, sérelmezve a számítástechnikai óriás konkrét megnevezését, ám beadványukat elutasították. Ezt a határozatot támadta meg Morvayné dr. Vígh Katalin, a GVH-t a Közbeszerzések Tanácsában képviselő tagja, mondván: a verseny tisztasága és az esélyegyenlőség sérült a kiírással, a Microsoft előnyhöz jutott a többi piaci szereplővel szemben.

A KD képviselői azzal érveltek: nyilvánosan hozzáférhető, teljes körű szabványok és egyéb műszaki leírások híján elkerülhetetlen volt a cég megnevezése, hogy a pályázók számára egyértelműen kiderüljön, milyen szoftverekről szól a kiírás. Nem a versenyt akarták korlátozni; jelenleg nem létezik jobb megoldás. A központi közbeszerzésben mintegy háromezer intézmény érintett, amelyek folyamatos működését biztosítani kell. Ezeknél a szervezeteknél főként Microsoft-alkalmazásokat használnak.

A tárgyalást vezető bírónő arra vár választ az ítélkezési szünet letelte után, mit ért a kiíró az "új szoftverek beszerzése" alatt.

- Benne volt a pakliban, hogy elnapolják a tárgyalást, de reménykedtünk, hogy nem így lesz, hiszen a közbeszerzési perek általában szoros határidő mellett zajlanak. Valóban megnyugtatóan kell tisztázni (különösen az alperes melletti beavatkozó oldalán) a tényeket - reagált a döntésre Morvayné dr. Vígh Katalin. - Más kérdés: én több szempontból is furcsának tartom, hogy egy jogtanácsos a helyszínen nem nyilatkozik arról, mit is jelent az "új beszerzés". Nyilván nem véletlen, hogy a bírónő is rákérdezett erre. Ha valahol, itt végképp billeg az az érv, hogy a Microsofttal kompatibilis szoftverekre van szükség ahhoz, hogy a működőképesség ne szenvedjen csorbát - tette hozzá Morvayné. Szerinte a tárgyalóteremben nem lobbiérdekről - mint ahogyan ez a KD képviselőjétől a tárgyalás végén megjegyzésként elhangzott -, hanem kizárólag a versenyről volt szó. - A közbeszerzés célja, hogy az ajánlatkérő minél olcsóbban, minél jobb minőségben, minél teljesebb körű kapcsolódó szolgáltatásokkal kaphassa meg a termékeket. Valóban van lehetőség arra, hogy valamely intézmény a keretszerződésen kívül, saját beszerzés útján jusson hozzá a kívánt eszközökhöz, szoftverekhez, csakhogy kis tételben vásárolva ezt már drágábban, nem ugyanazokkal a kiegészítő szolgáltatásokkal teheti. Ezért nagyon fontos, hogy a keretszerződésre vonatkozó kiírás versenysemleges legyen, ezáltal biztosítsa a potenciális ajánlattevők lehető legszélesebb körének hozzáférését a közbeszerzési piachoz - mondta. (A KD képviselői az ítélet előtt nem kívántak nyilatkozni.)

A januári pályázatot négy, a Microsoft partnereit is tömörítő konzorcium nyerte el. A GVH jogi képviselői azzal is érveltek a tárgyaláson: egyetlen nyílt forráskódú szoftvereket forgalmazó vállalat sem indult a tenderen, ám a KD álláspontja szerint ebből nem lehet következtetést levonni.