Popeye-nek igaza volt

Évtizedeken keresztül élt a köztudatban az a tévhit, miszerint a spenót az egyik legmagasabb vastartalmú növény. Éppen ezért sokáig fontosnak tartották, hogy a fejlődésben lévő szervezetek rendszeresen fogyasszák is ezt a zöldségfélét.

A gyerekek azonban már korántsem lelkesedtek az ötletért, és csak a szülői kényszernek engedelmeskedve voltak hajlandók megenni a parajnak is nevezett növényből készült főzeléket.

Talán ennek is köszönhető, hogy a múlt század húszas éveinek végén egy leleményes amerikai rajzfilmes papírra vetette az azóta már világhírnevet szerzett népszerű mesefigura alakját. Így született meg Popeye, a spenótfaló tengerész. A lassacskán már nyolcvanéves matróz küldetését sikeresen teljesítette: debütálását követően az Amerikai Egyesült Államokban több mint harminc százalékkal több parajt fogyasztottak az emberek.

A Perzsiában őshonos növény virágkora azonban lassacskán hanyatlásnak indult. Kiderült, hogy amikor Gustav von Bunge kémikus 1890-ben kémiai elemzésnek vetette alá a spenótot, és megállapította, hogy a növény 100 grammjában 35 milligramm vas található, tévedett. A vegyész ugyanis szárított parajport vizsgált, amelyben tízszer nagyobb koncentrációban fordul elő ez az ásványi anyag, mint a frissen szedett levelekben. A magasnak hitt vastartalomról szóló híresztelések tehát mind hamisnak bizonyultak: Popeye karrierje derékba tört.

Amerikai táplálkozáskutatók szerint azonban a matróz hamarosan reneszánszát élheti. A New Jersey-i Rutgers Egyetem tudósai közölték: spenótpépen végzett vizsgálatuk során sikerült azonosítaniuk és kivonniuk a növényből egy, az anabolikus szteroidokhoz hasonló hatású hormont. Ezt egy kémcsőben lévő izomsejttenyészethez adták, és meglepő eredményt kaptak: a sejtek növekedése húsz százalékkal felgyorsult. Később patkányokkal kezdtek kísérletezni. Az állatoknak egy hónapon keresztül napi rendszerességgel adagolták a szert, aminek köszönhetően a rágcsálók a kezelés végére sokkal izmosabbak lettek.

Popeye alkotói tehát mégsem fogtak mellé: a spenótban tényleg található egy az izmok növekedését serkentő anyag. A kutatók azonban kénytelenek elszomorítani mindazokat, akik ettől a zöldségfélétől remélik, hogy izmaik majd erőtől fognak duzzadni. Ugyanis ahhoz, hogy ez a növényi hormon kifejthesse áldásosnak tűnő hatását, több mint egy kilogrammot kéne belőle megenni. Méghozzá naponta.

Serkentő hatású hormon a spenótban
Serkentő hatású hormon a spenótban
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.