Éjjel egy óra. A könyvtár zárva, egy lelkes olvasó azonban a falba épített automatába tuszkolja a visszavitt könyveket. A gépezet igazoló számlát köp ki, a köteteket pedig témák szerint osztályozva liftek szállítják a megfelelő raktárba.

Mindez nem utópia - Szingapúrban legalábbis. De Rotterdamban, Bécsben is automatákkal egyszerűsítették már a kölcsönzést. Ha ezt bevezetnék a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban, a főigazgató, Fodor Péter azt sem bánná, ha csökkenne a késedelmi díjakból befolyó éves százmilliós bevétele. Egyelőre azonban akad fontosabb tennivaló: a digitalizáció előmozdítása mellett kialakítani egy működőképes, területileg jól elosztott könyvtári hálózatot. Ezen dolgoznak a központul szolgáló Szabó Ervin téri épület 2001-ben zárult felújítása óta.

- Az 1900-as évek elején zárt rendszerben működött a könyvtár, a Károly körúton, mindössze két szobában, majd Szabó Ervinnek köszönhetően nyilvánossá vált. Ő hozta létre az első fiókkönyvtárakat is, a Vág utcában, a Százados úton - mesél Fodor a távoli előzményekről és hozzáteszi, '45 után ugrásszerűen megnőtt a számuk, a hetvenes évekre elérte a száztizennyolcat. A főként mennyiségi szempontokat szem előtt tartó rendszerben 30 négyzetméteres, Pannónia utcai pincehelyiségből is lehetett könyvtár, ami a mai elvárásokkal összeegyeztethetetlen. Elvárás az internettel felszerelt számítógépes infrastruktúra, előadóterem, közösségi tér, kávézó, akadálymentesített közlekedés. Ezek többségének megfelel a ma Újpalotán átadandó, Zsókavár utcai könyvtár, amelyet a huszonöt évvel ezelőtt a Kontyfa utcában nyitott - mindössze 140 négyzetméteres - kerületi könyvtár utódjaként hoztak létre.

A központi épületegyüttes összterülete 15 ezer négyzetméter, egy komolyabb fiók alapterülete is már legalább hatszáz négyzetméter. Ezért örült Fodor annak, hogy Újpalotán megkapta az egykori Pajtás étterem 670 négyzetméteres épületét. Előfordult már hasonló eset: Csepelen is étteremből, Káposztásmegyeren bútorboltból, a XII. kerületben az Ugocsa moziból alakították ki az új, korszerű intézményt. Az elmúlt hat évben összesen kilenc új könyvtárat adtak át, huszonhármat pedig felújítottak. Ez a jelenlegi, 56 tagú hálózatuknak több mint a felét érinti. Igaz, ma kevesebb a könyvtár - a 72 fővárosi fiókból 56 maradt -, de azok minőségi szolgáltatást nyújtanak. A központon kívül tíz fiókjukban felolvasógépek segítik a vakokat, a munkatársak jeltolmácstanfolyamot végeznek, a rászorulóknak házhoz szállítják a könyveket. (Jelenleg ezt szükségből az önkormányzat ebédfutárai és a könyvtárosok teljesítik.)

A szolgáltatás színvonala mellett az alapterület, az állomány minősége és a nyitvatartási idő szerint sorolják három kategóriába a könyvtárakat. A beiratkozási összeg ettől függően differenciált, bérlettel viszont valamennyi fiók látogatható.

- A három éve kiépített informatikai rendszernek köszönhetően virtuálisan az egész állomány bárhonnan elérhető. Egy újabb könyvtár alapításához legalább 30 ezer kötet szükséges. Ezután még legalább egy év kell, hogy kialakuljon a komplett, helyi igényekhez igazított kínálat. Így a központi könyvtár Budapest Gyűjteményéhez hasonlatosan a kerületi fiókok rendelkeznek helytörténeti gyűjteménnyel, ahol sok a diák, nagyobb a tankönyvállomány, Kőbányán pedig a kínai beiratkozóknak kedvezünk a kínai olvasósarokkal - mondja Fodor.

Fontos tapasztalatuk, hogy a pár évvel ezelőtt népszerű DVD- és CD-kínálatukra ma a letöltések miatt egyre kisebb az igény, így arra nem érdemes sokat költeniük, kultúrfölényre hivatkozva nem úszhatják meg a szórakozni kívánók lektűr- és bulvárlap-éhségét, folyamatosan fejleszteniük kell a szakkönyvállományt - drága áruk miatt manapság az jelenti a könyvtár egyik legnagyobb vonzerejét ugyanis.

- Kevesebb a kölcsönzés, de egyre több a beiratkozott olvasó, ami nem azt jelenti, hogy egyre többet olvasnánk. Sokan gyors információért mennek könyvtárba, vagy találkozási pontnak használják - összegez Fodor. Talán már az az idő sincs messze, mikor plázák tetején nyílnak majd könyvtárak, mint Amerikában, Sanghajban meg Szingapúrban.

Újpalotán az egykori Pajtás étteremből alakították ki a 670 négyzetméteres bibliotékát