Nyugodt és mérsékelt reformpolitika várható a Gyurcsány-kormány következő időszakában - ezt erősítette meg a miniszterelnök a Friderikusz Most ma este nyolckor műsorra kerülő, utolsó adásának tegnapi felvételén. Gyurcsány Ferenc közgazdászokkal, Békesi László volt pénzügyminiszterrel, Hamecz Istvánnal, az OTP Alapkezelő elnök-vezérigazgatójával és Vértes Andrással, a GKI Gazdaságkutató elnökével beszélgetett.

A jövőt illetően a közgazdászok az euróbevezetés költségvetési feltételének mihamarabbi elérését (a GDP 3 százaléka vagy az alatti államháztartási hiány), érdemi adóreformot (elsősorban a bérterhek csökkentését), a parlament előtt heverő fiskális szabályok elfogadását és működtetését, a közoktatás átalakítását, valamint egy határozott eurócsatlakozási menetrend megfogalmazását tartanák célravezetőnek. Békesi László továbbá felvetette, hogy ha már elkészült az állami feladatok katasztere (sorra vették, milyen funkciókat lát el ma az állam), akkor azt használni is kellene, vagyis szelektálni az állam által ma nyújtott szolgáltatások, ellátások, illetve azok mértékei között.

Gyurcsány Ferenc egyetértett az adórendszer változtatásának szükségességével, de hozzátette: hatalmas probléma, hogy ahhoz forrást kell teremteni. Erre szolgálhat egy takarékosabb költségvetés, az adószerkezet megváltoztatása (egyes adók megemelése, mások csökkentése), lehet még tartalék a gazdaságfehéredésben és az adókedvezmények egy részének megszüntetésében is. A fiskális szabályok elfogadását is szükségesnek tartotta, igaz, arról - részben - a szocialista frakció dönt majd. A miniszterelnök mindenesetre utalt rá: ő azt mondta a frakciónak, hogy akkor is el kellene fogadni a szabályokat, ha nem megy kétharmados többséggel. Elvileg nem ellenezte az euróbevezetési menetrend ötletét sem, a közoktatásban szükséges átalakítással, valamint azzal, hogy a reálbér a gazdasági növekedés üteménél lassabban nőjön, egyetértett.

A miniszterelnök és a szakértők nagyrészt arról vitatkoztak, hogy a reformok szempontjából mennyire mondható sikeresnek a Gyurcsány-kormány elmúlt két éve. Békesi szerint a közgazdászok manapság azért állnak a nyilvánosság elé újabb és újabb reformötletekkel, mivel ugyan a kormány által megtett lépések szükségesek voltak, de korántsem elegendők. A volt pénzügyminiszter szerint a szakma ma nem látja a kormány asztalán azokat a reformkoncepciókat, amelyeket végre kellene hajtani.

Vértes András szintén jónak látja az eddigi lépéseket, azonban úgy véli, a kormány bűne, hogy nem magyarázta el megfelelően az embereknek: a reformokat miért és hogyan kell végigcsinálni. Hamecz István más szavakkal, de ugyanezt mondta: szerinte a politika feladata az, hogy társadalmi konszenzust teremtsen a szükséges változtatásokhoz, márpedig ez sem ennek, sem az ezt megelőző kormányoknak (vagyis a mai politikai elitnek) nem sikerült megtenni az elmúlt húsz évben. A közgazdász szerint elsősorban azért, mert a mindenkori kormányerőknek fontosabbak voltak a rövid távú politikai érdekek, mint az ország hosszú távú érdekei.

A miniszterelnök viszont úgy véli, neki érzékelnie kell, hogy az ország meddig tart vele a változásokban. Többször elmondta, változtatni azért is nehéz, mivel kulturális tényezőket kell átalakítani. S amellett, hogy számos jelenség utal - szerinte - arra, hogy ez a változás elindult, az egészségügyben és a felsőoktatásban egy szinten nem sikerült túlhaladniuk a reformokkal. (Ilyen pozitív jelenségként említette például azt, hogy 2007-re már kétszer annyi társas vállalkozó nyújtott be nyereséges adóbevallást, mint két évvel ezelőtt - ez vélhetőleg a minimális adóalapnak is köszönhető). Ám a reformok megtorpanását nem a kormányon, hanem a vizitdíj-népszavazást kezdeményező, legnagyobb ellenzéki párton kellene számon kérni - tette hozzá Gyurcsány Ferenc.

A közgazdászok kevesellték a kormány eddigi produkcióját