A bolíviai Tarija tartomány is a helyi autonómia mellett döntött a vasárnapi népszavazáson, szembeszegülve Evo Morales baloldali elnök őslakospárti irányvonalával. A regionális mozgalom május elején Santa Cruzból indult el, majd Beni és Pando tartományokban ugyancsak referendumon fogadták el a fővárosi, La Paz-i központtal szembeni önállósodást.
A gazdagabb Bolívia Evo Morales ellen
Tarija ugyan a legkisebb, mindössze 400 ezer lakosú, ám fontosságát az ország gázlelőhelyeinek 85 százaléka adja. A voksok mintegy 80 százalékával megerősített autonómiastátusz értelmében a tartomány helyi kormányzata dönt az adókról, így beszedni kívánja a gázkitermelésért kirótt adókat is, jelentős bevételtől fosztva meg ezzel a központi kormányzatot.
Az említett négy déli, illetve keleti tartomány a mezőgazdasági Cochabambával együtt Bolívia gazdaságilag meghatározó része, magasabb életszínvonallal. Arányát tekintve itt nagyobb az európai bevándorlók leszármazottainak hányada az őslakos indiánokkal szemben, mint az Andok fennsíkján.
Evo Morales elnök ezúttal is "törvénytelennek és szeparatistának" minősítette az ország két részre való szakítását célzó népszavazást. Szerinte Tarija lakosságának többsége valójában elutasította az autonómiát, minthogy a 20 százaléknyi nemen kívül majd 35 százalék nem élt a szavazás jogával. Tény, hogy az elnöknek itt szép számban vannak támogatói, akik igyekeztek is akadályoznia voksolást. Ám Tarijába autóbuszokkal érkeztek szép számban az autonómia szimpatizánsai más régiókból is ünnepelni az egykori spanyol hódítókra emlékeztető jelképekkel, lobogókkal. Evo Morales viszont az ajmara indiánok számítása szerinti 5516-os év beköszöntét ünnepelte őslakoszászlók alatt.
Az autonómiavita egyik kérdése éppen a nyelvhasználat. Az indián származású elnök ugyanis szeretné kötelezővé tenni a spanyol mellett az őslakos nyelvek, így elsősorban a kecsua és az ajmara oktatását is.
