Együttműködés, megegyezés és kölcsönös bizalom nélkül nincsen kiút az ország jelenlegi helyzetéből - hangoztatta Sólyom László, a Sándor-palotában tartott gazdasági fórum résztvevői előtt. A Magyarország fejlődése érdekében megfogalmazott Megállapodás a jövőért című kiáltványt jegyző 24 gazdasági érdekképviselet és kamara képviselői előtt a köztársasági elnök az adózást, a közteherviselést és a költségvetési reformot jelölte meg mint azonnali megoldást kívánó problémaköröket. Hozzátette: széles társadalmi konszenzuson nyugvó megegyezés szükséges, s ennek egyik fontos eleme a gazdasági szervezetek közös fellépése, amit példátlannak és átfogónak minősített, megjegyezve ugyanakkor, hogy tiszténél fogva a gazdaságpolitikai döntésekben nem vehet részt, viszont a társadalmi párbeszéd elősegítéséhez, a konszenzus megteremtéséhez hozzá kíván járulni.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a kiáltványosok soros elnöke szerint a két éve megfogalmazott javaslatcsomagjukból egyetlen tétel valósult meg: a költségvetés egyensúlyba került. A többi gazdasági mutató mélyrepülésben van, s a helyzet csak romolhat, mivel ismét megkezdődtek a 2006-os választást megelőzőhöz hasonlatos "szavazatvásárló akciók". Eközben a valós felzárkózás elmaradt, lemaradásunk egyre nő a régióban. A költségvetési kiigazítás az adók növelése, és nem a költségvetési kiadások csökkentése révén valósult meg, ezt álláspontjuk szerint mihamarabb meg kell fordítani: csökkenteni kell az adókat, így ezermilliárdos terhet kell levenni a gazdaság válláról - szögezte le Parragh.

Az adórendszert ostorozta a Joint Venture Szövetség elnöke is. Fekete István szerint az élőmunka hihetetlenül túladóztatott, nem ösztönöz se munkára, se munkahelyteremtésre. Példátlan, hogy a 3,9 millió munkavállaló közül 1,6 millióan minimálbéren vannak bejelentve, kibújva az adózás alól. Épp ezért gyökeres adóreformra van szükség, a járulékok tízszázalékos csökkentése és a négyszázalékos különadó eltörlése az első számú teendő. Az adókedvezményeket generálisan el kell törölni, csupán az öngondoskodást és a beruházásokat szabad támogatni ezzel az eszközzel. A JVSZ szerint a szociálpolitikát az adózástól élesen el kell választani. A cél, hogy a kevesen sokat helyett a sokan keveset felfogás jelenjen meg az adóztatásban - vélte Fekete István.

A Magyar-Európai Üzleti Tanács részéről Takács János a tervezhetőséget és a kiszámíthatóságot kérte számon a kormánytól. Az Electrolux vezérigazgatója szerint e nélkül, valamint a kis- és középvállalkozások fejlesztése nélkül a külföldiek beruházásai elmaradhatnak. Óriási gond még, hogy az oktatási stratégia nem illeszkedik a munkaerőpiac igényeihez, mérnökből, szakmunkásból komoly hiány van.

Bienerth Gusztáv, az AmCham elnöke a transzparenciát, az információhoz jutás jogegyenlőségének gyakorlatilag teljes hiányát emelte ki. Becslések szerint egy szűk 10 százalékhoz jutnak el a lényegi információk - például a közbeszerzéseknél -, így a versenysemlegesség komoly csorbát szenved. A korrupció visszaszorítása, a közpénzek elköltésének elszámoltatása nélkül utópia a gazdaság kifehérítése - jegyezte meg. Bienerth szerint mérföldkő lenne ezen az úton, hogy a parlamenti pártok még az idén elfogadják a pártfinanszírozási törvényt.

- Sok újdonságot nem hallottunk - jegyezte meg zárszavában Sólyom László, aki ennek ellenére fontosnak és hasznosnak ítélte a megbeszélést, mert az a társadalmi párbeszéd fontos elemeként hozzájárult ország hosszú távú jogbiztonságának megteremtéséhez.

Sólyom László a Sándor-palotában üdvözölte a 24 gazdasági érdek-képviseleti szerv képviselőjét. Nagy az egyetértés