Fegyverkezik a Kelet

A világ tavaly 1339 milliárd dollárt költött katonai kiadásokra, ebből bolygónk minden lakójára 202 dollár (nagyjából 32 ezer forint) jut. A növekedés 2006-hoz képest 6 százalék. A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) napokban közzétett éves jelentése szerint az Egyesült Államok egymaga a világon fegyverkezésre és védelemre költött összeg 45 százalékáért (547 milliárd dollárért) felelős, ám a leggyorsabb ütemben Kelet-Európa növeli kiadásait: az elmúlt évtized alatt 165, ezen belül tavaly 15 százalékkal, aminek a zöme Oroszországra jut.

Észak-Amerika egy évtized alatt 65, a Közel-Kelet 62, Dél-Ázsia 57, Afrika és Kelet-Ázsia 51-51 százalékkal fokozta katonai kiadásait. Kína az elmúlt évtized alatt megháromszorozta katonai költségvetését, ám az így is csak a nemzeti jövedelem 2,1 százalékát teszi ki.

Tavaly a világban előállított összes jövedelem 2,5 százaléka ment katonai célokra, ami az ENSZ korábbi fegyverzetkorlátozási főtitkárhelyettese, a jelenleg a SIPRI-ben dolgozó Jayanatha Dhanapala szerint "túlzott és obszcén" arány. Főleg annak fényében, hogy kétmilliárd ember nyomorog. Az ENSZ "millenniumi célkitűzése" értelmében számukat 2015-re a felére kellene csökkenteni. Dhanapala úgy véli, hogy fegyverekkel csak kockázatos és ideiglenes biztonságot lehet teremteni, tartós megoldás a konfliktusokat kiváltó okok felszámolásától várható.

Az akkor már másfél évszázada békében élő Svédország által 1966-ban létrehozott intézet 2007-re vonatkozó éves jelentése összesen 14 fegyveres konfliktust tartalmaz. Ezek mindegyike frakciók, törzsek, illetve etnikai, vallási közösségek között zajlik, államok négy éve nem vívnak egymással nyílt háborút. Az új típusú, a SIPRI szakértői által "töredezettnek" nevezett erőszak súlyosan érinti a civil lakosságot: az áldozatok zöme polgári személy.

Jelenleg nyolc ország rendelkezik atomfegyverekkel - öszszesen mintegy 25 ezer nukleáris töltettel. A 10200 azonnal bevethető robbanófej nagy többségét Oroszország és az USA tartja hadrendben (5189, illetve 4075), Kínának 176 áll rendelkezésére. A SIPRI igazgatója, Bates Gill a jelentést bemutató sajtóértekezleten annak a reményének adott hangot, hogy jövőre megélénkül a nukleáris fegyverek számának csökkentését célzó folyamat. A két amerikai elnökjelölt, a demokrata párti Barack Obama és a republikánus John McCain egyaránt a mostani kormányzatnál nagyobb hajlandóságot mutat a fegyverzetkorlátozásra. Kezdésként az USA ratifikálhatja a kísérleti atomrobbantások tilalmáról még 1996-ban kötött egyezményt, amely csak mind a 44 aláíró ország törvényhozási jóváhagyása után léphet életbe. Még kilenc ratifikáció hiányzik, és várható, hogy az amerikai lépést Kína és a többi, eddig kiváró állam is követné. További kedvező fejlemény lenne a stratégiai fegyverzetkorlátozási egyezmény (START), majd 2012-től a stratégiai támadó erőket korlátozó megállapodás meghosszabbítása Oroszországgal. A SIPRI szerint szélesebb jogkört kellene adni az ENSZ atomenergiai ügynökségének, az IAEA-nak, hogy atomhatalmak ellen is felléphessen a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása érdekében.

Még mindig több ezer gyerek katona harcol

Ideálisak a gyermek katonák, mert nem panaszkodnak, nem várnak fizetést, és ha azt parancsolják nekik, akkor ölnek - mondta egy csádi hadvezér a Human Rights Watch (HRW) nevű emberjogi szervezetnek. Egy múlt hónapban publikált tanulmány szerint az elmúlt négy évben csökkent a fegyveres konfliktusokban részt vevő kiskorúak száma: a Coalition to Stop the Use of Children Soldiers nevű civil szervezet felmérése szerint 27 helyett már csak 17 konfliktusban vesznek részt világszerte. Örömre azonban nincs ok, ugyanis a HRW szerint tavaly is 200-300 ezer gyermek szolgált katonaként háborús helyzetekben a nemzeti hadseregekben és a lázadó csoportok soraiban egyaránt. A legtöbb gyermek katona - közel 100 ezer - Afrikában szolgál, ám gyakorlatilag minden konfliktusban találunk kiskorúakat: a Srí Lanka-i lázadók, a tamil tigrisek, valamint a burmai katonai junta hadseregének soraiban is.

A gyerekeket gyakran erőszakkal kényszerítik a bevonulásra, és nem is csak a fiúkat: gyakran lányokat rabolnak el azért, hogy a katonák rabszolgái legyenek. Rajtuk gyakran szexuális erőszakot is elkövetnek, közülük azonban még kevesebben kapnak segítséget, mint a "leszerelt" gyermek katonák közül. Nincs ugyanis fegyverük, amit letegyenek, így nem kerülhetnek be a kiskorú fegyveresek megsegítésére létrehozott programba. A civil szervezet tanulmánya azonban az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát és Kanadát is elítéli, ezekben az országokban ugyanis 16-17 éves kortól már bevonulhatnak katonának a fiatalok - igaz, nem lehet őket a harctérre küldeni azelőtt, hogy nagykorúvá válnának. (K. A.)

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.