A gyöngyösi ipari parkban huszonöt hektáron kilenc vállalkozás 350 alkalmazottat foglalkoztat, s az eddigi beruházásaik összege nem haladta meg a 3,5 milliárd forintot. Ehhez képest az indiai beruházó negyvenöt hektáron előbb kilencszáz, majd ezerötszáz főt alkalmazna, s emellett csaknem ugyanennyi alvállalkozót, beszállítót juttatna munkalehetőséghez. Az üzemcsarnok felépítése 84 milliárd forintból valósulna meg, a város pedig - csak építési és iparűzési adóból - évente félmilliárd forint bevételhez jutna az üzemből.

- A jobboldal előszeretettel példálózik Szlovákiával, az ottani fejlődés ütemével. Nos, lehetséges, hogy egy újabb beruházást épp a gyöngyösi Fidesz "kerget" a szlovákok karjaiba, ott ugyanis tárt kapukkal fogadnák a gumiabroncsgyárat - fakad ki Hiesz György, Gyöngyös szocialista polgármestere, aki azt mondja: a Fidesz azzal támadja a város vezetését, hogy eltitkolta a beruházás részleteit.

- Ez részben igaz is - ismeri be Hiesz György -, de nem tehettünk mást: az indiai cég több országban, több helyszínt vizsgált, s az előkészítő tárgyalások során ragaszkodott ahhoz, hogy a szándékairól ne szerezhessen tudomást a konkurencia. Amikor viszont eldőlt, hogy Gyöngyös mellett döntöttek, ezt a tényt nyilvánosságra hozták.

Az is tudható, hogy a kormány hétmilliárd forinttal támogatja a fejlesztést, s ez egymilliárd forinttal kevesebb, mint amennyit a szlovákok ígértek az Apollo Tyres Ltd.-nek.

Hegedűs Gyula, a közeli Gyöngyöshalász polgármestere azt mondja: - A mi falunkban csaknem száznyolcvanan munkanélküliek, nekik sokat jelentene egy biztos állás.

A gyöngyöshalásziak a község vezetője szerint nem hadakoznak a gumigyár építése ellen, hiszen egyelőre azt sem tudják, milyen technológiával működik majd, bocsát-e ki káros anyagot, növeli-e a térség teherautó-forgalmát.

- Ha szennyezi a környezetet, akkor az üzem ne kapjon működési engedélyt. De miért kéne csak mondvacsinált okokkal elüldözni egy több száz embernek munkát adó üzemet? - kérdi Hegedűs Gyula.

Tatár László, a gyöngyösi önkormányzat Fidesz-frakciójának vezetője szerint túl sok volt az elhallgatás, a félinformáció a beruházás ügyében, s a város lakóinak véleményére senki nem volt kíváncsi - ezért voltak kénytelenek népszavazást kezdeményezni az ügyben.

- Amikor a város következő öt évének gazdaságáról egyeztettünk az önkormányzaton belül, hangsúlyoztuk: olyan beruházókat várunk, akik nem szennyezik tovább az amúgy is kényes egyensúlyú mátrai természeti környezetet - mondta Tatár László. - Könnyűipari cég, élelmiszer-feldolgozó, borászat jöhetett volna, de a gumiabroncsgyár túl sok terhet róna a térségre. Igaz, hogy még nem ismerjük a technológiáját, de ez nem a mi hibánk. Ha valóban környezetbarát lenne az üzem, akkor nem kellene titkolni ennek a részleteit sem.

Tatár László szavai szerint a környékbeli lakosoknak joguk van a véleménynyilvánításra.
A népszavazáson azt a kérdést szeretnék feltenni: "Egyetért-e ön azzal, hogy ne épüljön meg az indiai Apollo Tyres cég gumigyára Gyöngyösön?" A kérdést tartalmazó íveket már leadták hitelesítésre a város jegyzőjének.

Hiesz György határozottan állítja: nem a környezetért való aggódás, hanem politikai döntés volt a jobboldal népszavazási kezdeményezése.

- Ha valóban a környezetvédelem oldaláról vizsgáljuk a tervezett beruházást, tudnunk kell, hogy a technológia mai fejlettségét figyelembe véve nem kell ettől az ipari tevékenységtől tartani. Csak Európában több mint száz gumiabroncsgyár üzemel, méghozzá olyan környezetben, mint Milánó, Torino, Dublin, sőt a tisztaságáról és környezetvédelméről nevezetes Svájc. A mátrai borvidék védelmében fellépők arról sem beszélnek, hogy mi a helyzet a szintén gumigyárnak otthont adó Tatabánya környéki etyeki és ászár-neszmélyi borvidékkel vagy a bátaapáti atomhulladék-lerakó és Paks közelében virágzó szekszárdi és tolnai borvidékkel? Ezekben a körzetekben mégis gond nélkül működik a kétféle ágazat - állítja a gyöngyösi polgármester.

Hordós Attila, a Mátrai Hegyközségi Tanács titkára szerint elhamarkodott lenne a beruházásról már most véleményt nyilvánítani, hiszen még hatástanulmányok sem készültek az üzemről.

- Féltjük a borvidéket, hogyne féltenénk - mondja. - El kell adni a bort, sokan élnek a borturizmusból. Másrészt mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy ezerötszáz munkahely létesítése napjainkban komoly vállalkozás, azt nem lehet csak úgy indulatból vagy a tények ismerete nélkül megtorpedózni - vélekedett Hordós Attila, aki hozzátette: a hegyközség vezetői a napokban tájékozódnak majd az ipari parkba tervezett beruházásról.

Úgy tűnik, a gyöngyösiek többségét egyelőre nem készteti állásfoglalásra - igenlésre vagy ellenállásra - a gumiabroncsgyár ügye. A beruházás ellen tiltakozó, a jobboldal által szervezett fórumon alig százhúszan voltak. A városhoz közeli, főként a turistákból élő Mátrafüreden több vendéglátóst és panzióst is megkérdeztünk a tervezett beruházásról, s a legtöbben azt felelték: nem ismerik közelről a részleteket, de egyelőre nem tartanak a vendégforgalom csökkenésétől. Egy internetes fórumon, ahol szintén téma volt a gumiabroncsgyár, több füzesabonyi lakos megjegyezte: marakodjanak csak a gyöngyösiek, de nem árt, ha tisztában vannak azzal: számos másik városban tárt karokkal fogadnának egy ilyen gyárat.

A Fidesz által kezdeményezett népszavazási kérdőív törvényességéről a jövő hét végéig kell döntenie a gyöngyösi jegyzőnek.

A gyöngyösi ipari park, az indiai gumigyár tervezett helyszíne