Prágai elemzők egybehangzó véleménye szerint a hárompárti cseh kormánykoalíció elveszítette többségét a parlament alsóházában. Vlastimil Tlusty, a legerősebb cseh kormányerő, a Polgári Demokratikus Párt (ODS) képviselője és néhány társa ugyanis a két baloldali ellenzéki párt képviselőivel öszszefogva elérte, hogy a cseh egyházak kárpótlásáról rendelkező törvénytervezetet vegyék le a napirendről.
Megfeneklett cseh reformok
Indítványuk alapján parlamenti bizottság alakul, amely megvizsgálja: méltányos-e, hogy az állam a letűnt rezsimben elkobzott ingatlanok és más egyházi vagyonok fejében hatvan év alatt 83 milliárd koronás (830 milliárd forint) kárpótlás kifizetését vállalta. - Továbbra is leszavazunk minden olyan kormányjavaslatot, amely ellentétes a lakosság érdekeivel és a józan ésszel - szögezte le az ODS rebellis képviselője.
- Ezzel nyilvánvalóvá vált, hogy megfeneklenek a két éve nagy hangerővel beharangozott egészségügyi, szociális reformok, ez pedig akár Mirek Topolánek kormányfő-pártelnök politikai karrierjének végét is jelentheti - írta tegnapi blogjában Jirí Pehe neves cseh politológus. Tegnap Jirí Cunek, a koalíciós Kereszténydemokrata Néppárt elnöke bejelentette, hogy képviselőik az egészségügyi reformok folytatása ellen szavaznak majd a parlamentben. - Ha pedig akaratunk ellenére jóváhagyják azt a jogszabályt, amely az egyetemi kórházak részvénytársaságokká való átalakítását teszi lehetővé, akkor azonnal kilépünk a koalícióból - közölte.
- A Topolánek-kabinet immár cselekvésképtelen, ezért a kormányfő-pártelnök az októberi megyei választásokig, illetve az ODS novemberi tisztújító kongresszusáig nyilván nem kockáztat újabb parlamenti vereséget. A reformok folytatása aligha képzelhető el. Nincs egyezség a koalícióban a lisszaboni szerződés elfogadásáról sem, amelyet főleg Václav Klaus államfő és az ODS számos képviselője ellenez, akik az alkotmánybírósághoz fordultak azzal a kéréssel, hogy vizsgálják meg: az uniós dokumentum nem ellenkezik-e a cseh jogrenddel. Éles viták várhatók a csehországi amerikai radarbázis felépítéséről rendelkező szerződésről, amely valószínűleg szeptemberben kerül a parlament elé. Minderre akkor kerül sor, amikor Csehországnak a jövő évi uniós elnökségre kellene készülnie - jellemezte a kialakult helyzetet a Právo napilap internetes portálja.