Az országban leadott szavazatok kevesebb mint 50 százalékának összeszámolása után az RMDSZ az összes voks valamivel több mint 6, az MPP pedig 1,5 százalékát szerezte meg, ez azonban változhat a további szavazatszámlálás során.

A részleges eredmények szerint Székelyföldön az RMDSZ biztosan megszerezte Hargita és Kovászna megyei tanácselnöki tisztségét, kétharmados többséget szerzett a Hargita megyei tanácsban, s magáénak tudhatja Székelyudvarhely, Csíkszereda, Székelykeresztúr és Kovászna polgármesteri hivatalát. Második fordulóban kell azonban jelöltjeinek megküzdeniük az MPP-jelöltekkel Sepsiszentgyörgyön, Gyergyószentmiklóson és Baróton. A szövetség elvesztette viszont Kézdivásárhelyt, ahol a következő négy évben MPP-s polgármester vezeti majd a várost.

A vezető tisztségek esetében elért jó eredmények ellenére a szövetségnek erős MPP-s jelenlétre kell számítania több székelyföldi önkormányzatban. Ha Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen a helyi tanácsot az RMDSZ uralja, Gyergyószentmiklóson és Sepsiszentgyörgyön a testület MPP-többségű lesz.

Ha a magyar-magyar szembenállás a Székelyföldön nem is okozott jelentős magyar szavazatvesztést, Erdély más térségeiben ez bekövetkezett. Nagyváradon például Bíró Rozália RMDSZ-es polgármesterjelölt arról panaszkodott, hogy az MPP által elvitt voksok miatt sem ő maga nem került be a második fordulóba, sem pedig a szintén RMDSZ-es Kiss Sándor nem nyerte el a megyei tanácselnöki tisztséget.

Hasonló helyzet állott elő Kolozs megyében, ahol az MPP a megyei listán 1,7, a kolozsvári városi listán pedig két százalékot kapott. Az ötszázalékos bejutási küszöb okán a Szász Jenő vezette párt egyetlen képviselőt sem juttatott be az említett önkormányzati testületekbe, azt azonban elérte, hogy az elvont magyar szavazatok miatt az RMDSZ kevesebb tanácsossal rendelkezzen ezekben a tanácsokban.

Nem szolgálta az MPP szereplése a magyar képviselet maximálását Marosvásárhelyen sem, ahol Borbély László RMDSZ-es miniszternek nem sikerült elnyernie a polgármesterséget. A győztes itt harmadik alkalommal Dorin Florea lett a polgármester - a Borbély által benyújtott kéttucatnyi óvás szerint, csalással. Szintén nem sikerült megszereznie az RMDSZ-nek a Szilágy megyei tanácselnöki tisztséget, pedig jelöltje közel állott hozzá. Úgy tűnik azonban, hogy Maros megye és Szatmár megye élére is RMDSZ-es politikus kerül. Az RMDSZ-nek már az első fordulóban sikerült sok kisebb településen megszerezni a polgármesteri hivatalt - Maros megyében például 34, Kolozs megyében pedig 22 településen. Ez utóbbi eredmények a 2004-eseknél 10-15 százaléknyival jobbak.

A mérleget minden bizonynyal csak a következő napokban lehet majd elkészíteni, amikor valamennyi eredmény hivatalossá válik. Azt azonban máris tény, hogy az idei választásokon a korábbiaknál jóval kevesebb magyar jelent meg az urnáknál. Ez persze tegnap kölcsönös vádaskodásra is alkalmat szolgáltatott. Míg az RMDSZ politikusai azt hangoztatták, hogy lám, Orbán Viktor kampányolása és az MPP által meghirdetett "választás szabadsága" nem azt eredményezte, hogy több magyar gyakorolja szavazati jogát, hanem éppen ellenkezőleg, elriasztotta a magyarságot attól, hogy a magyar- magyar szembenállás közepette választásra kényszerüljön. Az MPP vezetői ezzel szemben azt hangoztatták, hogy az emberek féltek megjelenni az urnáknál, és az MPP-re szavazni.

Az országos szinten összesített, több mint 50 százalékos feldolgozottságú adatokból kiderült, hogy a választásokat a Szociáldemokrata Párt (SZDP) nyerte. Második a Traian Basescu államfő által támogatott Demokrata-Liberális Párt (D-LP) lett, a harmadik helyen pedig a Nemzeti liberális Párt (NLP) végzett. Az SZDP 16-18 megyei tanácselnököt ad majd, már az első fordulóban 520 polgármestere lett, és máris 6675 helyi tanácsosát ismerte el a központi választási iroda, s ezzel minden más pártot megelőzött.

RMDSZ vagy MPP - Székelyudvarhelyiek az urnák