Miközben a hazai bankok hitelezési gyakorlata szigorúnak mondható, egyes nagyvonalú viszonteladóknak köszönhetően azért akad rés a pajzson. Egy konkrét esetben például 3,2 millió forintos autóhitelt szeretett volna felvenni az ügyfél, s mivel elégedetlen volt a márkakereskedő ajánlatával, saját kezébe vette a hitelkeresést. Egy internetes oldalon bukkant rá a megfelelő ajánlatra, ahonnan aztán e-mailben kapta meg a benyújtandó dokumentumok listáját.
Hárommilliós autóhitel azonosítás nélkül
A személyi okmányokat, jogosítványt, adókártyát és a közüzemi számlák fénymásolatát elektronikus levélben juttatta el a hitelközvetítő céghez, amely jó egy hétre rá már értesítette is arról, hogy a hitelkérelmét kedvezően bírálta el.
Ekkor az előkészített szerződést és az úgynevezett hitellevelet futárral kapta meg - ez utóbbival kereste fel az autókereskedőt, ahol befizette az önerőt, s megkapta a kereskedőtől az autó megfelelő iratainak másolatát (az immár a nevére írt forgalmi engedélyt, zöld kártyát, stb), amit neki kellett eljuttatnia a közvetítőhöz, a biztosításról szóló igazolások és az önerő befizetéséről szóló bizonylat társaságában - de már az autó boldog tulajdonosaként. A hitellevelet pedig a kereskedő juttatta el a céghez, ezt követően a bank kiutalta neki a hitel összegét. Noha az adminisztrációban minden érintett fél részt vett és minden dokumentumot el kellett küldeni a pénzügyekkel foglalkozó céghez, amit a bank is elkért volna, ám tény: a folyamat során senki nem ellenőrizte, hogy a szerződést valóban az a személy írta alá, akinek a nevére felvették a hitelt.
Az adósok minősítését kormányrendeletben határozzák meg, külön figyelendő kategóriába e szerint a bankoknak azt az ügyfelet kell tenniük, amelynél a hitel kevesebb mint 10 százalékának a megtérülése kétséges. Problémás a kölcsön, ha 90 százaléknál kisebb összeg jöhet csak be. Ha úgy látják, akár a kölcsön 20 százalékát is bukhatják, akkor a hitel az "átlag alatti" kategóriába kerül. A kilencven napot meghaladó fizetési késedelem esetén nevezik a hitelt kétesnek, rossznak pedig akkor, ha az adós több fizetési felszólítás után sem törleszt, vagy ha már a kölcsönadott pénz 30 százalékának visszaszerzésére sincs esély. A bankok persze azt - jó pár kiegészítő passzust betartva - maguk határozzák meg, hogy milyen ügyfélmagatartás esetén minősül egy hitel olyannak, ahol a kihelyezett összeg 10-20 százalékának megtérülése kétséges. Az OTP Banknál ezt érintő kérdésünkre mindenesetre azt a tájékoztatást adták, hogy - bár több tényezőt vesznek figyelembe - kiemelkedő jelentősége a fizetési késedelem időtartamának van. Lakossági hitelek (és főként kisebb összegek) esetén szinte csak ez a meghatározó, ilyenkor a hitelek minősítéséhez egy sávos rendszert használnak.
