A tartományi parlamentben eddig 12 magyar képviselő ült, a május 11-i és 26-i választások előtt 15-16 mandátumra számítottak, végül csak 9-et szereztek. Ez akkor is kudarc, ha a tartományi "autonómia" nem jelent valódi törvényhozói hatalmat, és a Vajdasági Végrehajtó Tanács pénzelosztási lehetőségei is korlátozottak. Különösen azok után számít hideg zuhanynak a várt százezer szavazat helyett kapott 77 ezer voks, hogy az év eleji elnökválasztás első fordulójában Pásztor István, a Magyar Koalíció elnökjelöltje 93 ezer szavazatot söpörhetett be. Akkor úgy látszott: az egység helyreállítása gyorsan meghozta az eredményét.

A május 11-i parlamenti választáson már látszott, hogy a magyar szavazók jelentős része Borisz Tadics Demokrata Pártjára adta voksát - de ezt még lehetett úgy magyarázni, hogy a radikálisok elleni országos küzdelemben a magyarok is nagy pártra akartak szavazni. Az önkormányzati választásokon is tarolt azonban a Demokrata Párt: a tartományi parlamentben például egyedül megszerezte az abszolút többséget. Vagyis, ha nem akarja, be sem kell vennie a magyarokat a tartományi kormányba, holott eddig kormányalelnököt és számos minisztert adott Újvidéken a VMSZ. A Magyar Koalíció persze még jobban is kijöhet az osztozkodásból, mint amire a mandátumai alapján számíthat: ha Európa-párti kormány alakul Belgrádban, abban helyet kell kapnia a magyar pártnak, és feltételeket szabhat a tartományi tisztségek elosztásában is.

A rossz szereplésre számos magyarázat van forgalomban. A három magyar párt újrakötött koalíciójának alapja az autonómiakoncepció: ezt a két radikális kis magyar párt, a VMDP és a VMDK erőltette, a VMSZ pedig elfogadta, de csak félszívvel vállalta a kampányban. Az autonómiának amúgy is rossz csengése van Szerbiában - kinek hiányzik egy újabb Koszovó? -, de a képzetlenebb magyarok sem értik, hogy mi is a bonyolult elképzelés lényege. Azt viszont igen, hogy hiába volt a magyaroknak számos tisztségük a tartományi kormányban, Szabadkán újabb gyárakat zárnak be, százával teszik az új munkanélkülieket az utcára, miközben úgy hallani, hogy magyar politikusok is manipulálnak a felszabaduló ingatlanokkal. Nincs akkora egység, amelyből ki ne maradna valaki: a negyedik vajdasági magyar párt, a Rácz Szabó László vezette Magyar Polgári Szövetség a Magyar Koalíció ellen kampányolt a csaknem 90 százalékban magyarok lakta Zentán - nem csoda, ha onnan is a demokrata jelölt nyert mandátumot. Igaz, Zentán a demokrata jelölt is magyar. Benne van viszont a Magyar Koalícióban az a Páll Sándor, a VMDK elnöke, aki korábban Óbecsén Seselj radikálisaival kötött helyi koalíciót.

A Magyar Koalíción nem segített Orbán Viktor vajdasági kampánykörútja sem. Ő szintén az egységet és az autonómiát hangsúlyozta - kevés sikerrel. A vajdasági magyarok többsége jobb életet akar: felzárkózni, újra jól keresni, vízum nélkül utazni, nem másodrendű polgár lenni Európában. A magyar autonómia nevében sem szeretnének visszasüllyedni a balkáni mocsárba.