A cseh politikai elitnek egyébként nincs egységes álláspontja Koszovóval kapcsolatban. Az ellenzéki szociáldemokraták és a kommunisták ellenezték a volt dél-szerbiai tartomány függetlenségének elismerését, kifogásokat fogalmaztak meg ezzel szemben a koalíciós kereszténydemokraták, néhány polgári demokrata miniszter és Václav Klaus államfő is. Véleményük szerint Koszovó elismerése hibás lépés, nyugtalanságot vált ki a régióban, és megrontja a cseh-szerb kapcsolatokat, amelyek az egykori kitűnő csehszlovák-jugoszláv viszonyra épülnek.

A cseh külügyminisztérium azonban meg van győződve arról, hogy Koszovó elismerésével Prága megerősíti tevékenységét a nyugat-balkáni térségben, s hozzájárul annak hosszú távú stabilizálásához és a demokrácia fejlesztéséhez.

"Koszovó függetlensége egy bizonyos fejlődés eredménye. Nekünk ezt a tényt figyelembe kell vennünk, s kezelnünk kell. Különösen érvényes ez akkor, ha a térségben több mint ötszáz cseh állampolgár tartózkodik" - mondta újságíróknak Karel Schwarzenberg külügyminiszter a cseh katonák balkáni missziójára célozva.

Csehország jelenleg irodát működtet Pristinában az ENSZ-misszió mellett. Schwarzenberg szerint ez az iroda rövidesen a Cseh Köztársaság koszovói nagykövetségévé alakul át. A cseh kormány álláspontja szerint Koszovó függetlenségének elismerése ugyan vitatható és problematikus, de megkerülhetetlen lépés.

Koszovó függetlenségét eddig több mint harminc ország ismerte el. Mások - például Oroszország, Szlovákia és Görögország - továbbra is élesen ellenzik. (MTI)