Átmeneti "bicikliút"

Móricz Simon

Alternatív közlekedés /2.
NOL - Mudra László Az új kerékpáros programtervezetet, amelynek célja a budapesti kerékpáros közlekedés közép- és hosszútávú fejlesztése, a Fővárosi Önkormányzat megbízásából a Budapesti Műszaki Egyetem Út- és Vasútépítési Tanszéke a Magyar Kerékpáros Klubbal együttműködve dolgozta ki.

Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes ismertetőjében kiemelte, hogy 2013-ig a fővárosban 176 kilométer kerékpárutat terveznek építeni, és szeretnék elérni, hogy a közlekedésben résztvevő kerékpárosok számaránya a mai 2%-ról 5%-ra növekedjen. A kerékpáros szervezetek ugyanakkor a 15% elérését sem tartják elképzelhetetlennek.

Ahhoz, hogy a kerékpározás valóban alternatívája lehessen az autós közlekedésnek, a biciklit egyenrangú félként kell tekinteni a tervezés folyamatában éppúgy, mint az útfenntartásban. Fontos szerepet kap a közlekedők, a tervezők, és az üzemeltetők szemléletformálása is. 

László János, a Magyar Kerékpáros Klub elnöke előadásában kifejtette, hogy a kerékpáros közlekedés fejlesztésében a sikert nem a megépített kerékpárutak hosszában kell mérni. Az eredményt a kerékpározhatóság megteremtése jelenti. A kerékpározhatóság, és az autók visszaszorítása azonban csak a közlekedés integrált kezelésével biztosítható.

Az autóutak kapacitásának bővítésével a dugók és a környezeti problémák nem oldhatóak meg, mert egyfajta öngerjesztő folyamatként a kocsik száma is megnövekszik.

László János úgy véli, hogy az autósforgalom csillapításának egyik módja, a kapacitás csökkentése, a forgalom-elszivárogtatás. Példaként a metróépítkezések kapcsán lezárt utakat említette: a forgalomtorlódások 1-2 nap után megszűntek. Feltételezhetően annak köszönhetően, hogy az autósok egy része más útvonalat vagy közlekedési formát választott a gyorsabb haladás érdekében. A holland példák is ezt támasztják alá, az autósávok csökkentése az autók visszaszorulását is eredményezi, amennyiben van alternatív közlekedési megoldás.

Greg Spencer, a Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ munkatársa Párizs példáján mutatta be, hogy egy kerékpáros közlekedési hagyományokkal nem rendelkező világváros elszántsággal és átgondolt intézkedésekkel rövid idő alatt biciklibaráttá alakulhat. Hiába a Tour de France népszerűsége, a párizsiak a közelmúltig a kerékpárt közlekedési eszközként csak elenyésző számban használták.

Az 1995-ben Párizs főpolgármesterévé választott Jean Tiberi a kerékpározás fejlesztésének érdekében meghirdette a „Plan Vélo”-t, és 300 kilométernyi kerékpárutat építettek, valamint számos forgalomtechnikai intézkedést vezettek be, például az autókkal közös, alacsony sebességű zónákat alakítottak ki, továbbá a biciklik részére is biztonságos tároló helyeket létesítettek a nagyobb átszállóhelyeken.

A „Párizs Lélegzik” és a „Plázs” elnevezésű programok révén pedig az egyes utcákból és a Szajna partról időszakosan kitiltják a motorizált közlekedési eszközöket, hogy helyüket a gyalogosok és biciklisták vegyék át.
A Plan Vélo mellett 1995-ben a közlekedési vállalat 1 hónapos sztrájkja is ráébresztette a franciákat, hogy szinte a kerékpár az egyetlen használható közlekedési eszköz. Mindezen intézkedések hatására 1997 és 2004 között 58 százalékkal növekedett a kerékpárral közlekedők száma.

2007-ben pedig létrehozták a világ legnagyobb biciklikölcsönző rendszerét, a Velib –et, s így a párizsi polgárok 20000 kétkerekűt használhatnak ingyenesen.

Kisgyörgy Lajos, a programot készítő Műszaki Egyetem docense kiemelte, hogy a tervezés során egy akadálymentes, kerülőutak nélküli hálózat kialakítása volt a cél. A kerékpáros hálózat kialakításakor, a létező elemekre támaszkodva egy főúthálózatot jelöltek ki, melyhez a későbbiekben csatlakoznak az újonnan épített utak.

A program nélkülözhetetlen eleme a közúthálózat átalakítása is, sebességcsökkentéssel, forgalomcsillapítással, biciklitárolók építésével az eddig csak autók által használt utak is a rendszer részeivé válhatnak.

A program részeként tervezik még automata kölcsönzőrendszer kialakítását is, 62 helyen pedig a közösségi közlekedéshez kapcsolódóan bringatárolókat is építenének.

A Kerékpáros Budapest Program bemutatását a készítőik gondolatébresztő, vitaindító előadásnak szánták, és várják a civil szervezetek, mérnökök, kerékpárosok hozzászólását, kiegészítéseit, kritikai észrevételeit. A program teljes anyaga hamarosan elérhetővé válik, a Magyar Kerékpáros Klub, a Budapesti Műszaki Egyetem és a Főpolgármesteri Hivatal honlapján is.