„Csomagként” jelentette be kedden az Európai Bizottság az EU közös agrárpolitika (KAP) ún. állapotfelméréséhez kötődő konkrét javaslatait, amelyeket az év második felében, Franciaország – a KAP fő haszonélvezője – soros uniós elnöksége alatt fogadhatnak el a tagállamok. A nagy meglepetéseket nem jelentő keddi bejelentés előtti napon az EU agrártanácsa már bemelegített: a szakminiszterek egymás szájából véve ki a szót védelmezték a KAP-ot a britekkel szemben, akik a magas élelmiszerárakért és az élelmezési válságért hibáztatták. Az Európai Bizottság most – az új helyzetre is reagálva – kész a kínálatbővítésre, így a tíz százalékos területpihentetés felszámolását, valamint a tejkvóták 2015-ös teljes kivezetését javasolja. Mindkét intézményt a 80-as években, a „vajhegyek” eltüntetésére vezették be – most viszont a vaj ára éppenséggel átlag 21 százalékkal, a tojásé 17, a búzáé 84 százalékkal nőtt egy év alatt.

Brüsszel ugyan akkor nem hajlandó rá, hogy maga is fejőstehénnek álljon. – Az állapotfelmérés lényege, hogy a mezőgazdasági termelők szabadon kielégíthetik az egyre növekvő keresletet, és gyors választ adhatnak a piaci jelzésekre – hangoztatta Mariann Fischer Boel EU-biztos. Mindamellett úgy vélte: „Nem vagyok érdekelt a piacvédő megközelítésben. Lehet, hogy rövid távon eredményeket hoz, de hosszútávon rendkívül veszélyes. Teljes mértékben ellentétben állna ezen kívül a Kereskedelmi Világszervezetben folytatott tárgyalásainkkal, amelyeknek a lényege a nyitottabb piac, nagyobb verseny.”

Tovább erőlteti a bizottság a KAP-reform alapelvét, hogy minél jobban elválassza a támogatást a tényleges termeléstől – noha az állattenyésztésben ez különösen visszásságokhoz vezetett. Kivételként csak az anyatehenek, a kecskék és a juhok utáni támogatások maradhatnának meg ilyennek. Az intervenciós mechanizmusok formálisan is megszűnnének (durumbúza, rizs, sertéshús), gyakorlatilag csökkennének nullára (takarmánygabonák) vagy pályázati eljárás váltaná ki őket  (kenyérgabona, vaj, sovány  tejpor.) A törpebirtokokkal Brüsszel nem akar bíbelődni: egy hektár és/ vagy 250 eurós minimumszint lenne a támogatási határ – ez ellen hétfőn a románok emeltek szót. Az új tagállamok 2013-ig maradhatnának a SAPS-ban, az egyszerűsített egységes területalapú támogatási rendszerben (miközben hazánkban éppen az összevont területalapú kifizetési rendszerre való átállást tervezik). Az ún. keresztmegfeleltetés keretében a gazdáknak fokozott állatjóléti és környezetvédelmi normákat kell majd betartaniuk ahhoz, hogy a pénzüknél maradjanak. Megszűnnének a bioüzemanyagtermelési szubvenciók.

A bizottsági elképzelések egyik legvitatottabb csapásiránya, hogy a gazdák közvetlen támogatásairól a hangsúly fokozatosan a vidékfejlesztésre tevődne át – mégpedig a birtok nagyságával arányban. Ez Berlinben már kedden komoly felháborodást váltott ki, hiszen az új szövetségi tartományokban az NDK szövetkezeteinek örökségeként fennmaradt a nagybirtokrendszer. Az ún. kötelező modulációt, azaz átcsoportosítást Brüsszel a jelenlegi ötszázalékos szintről 2012-ig 13 %-ra emelné. Miközben az EU gazdaságainak fele ötszáz eurósnál kevesebb támogatást élvez, a moduláció az ötezernél többet vételezőket érinti. Százezer eurós támogatás felett további 3, 200 ezer felett 6, 300 ezer eurót meghaladóan pedig 9 százalékponttal jobban kurtítanák meg a szubvenciókat a vidékfejlesztésnek kedvezve.

Gráf József, az agrártárca vezetője hétfőn Brüsszelben újságíróknak elmondta: a magyar álláspont értelmében az Európai Unión belül is növelni, nem pedig szinten tartani kell a termelést. Hazánk szerint egészen addig nem csökkenhetnek a hazai agrártermelőknek kifizetett közvetlen uniós jövedelemtámogatások, amíg mértékük el nem éri a régi tagállamok termelőinek kiutaltakét. Így viszont a moduláció elfogadható Magyarország számára, mivel a kiegyenlítődés irányába hat. A nagybirtokok szubvencióinak lefaragása annyiban elfogadható, hogy a felszabaduló pénzeket ugyanabban a tagországban lehet elkölteni, legfeljebb nem ugyanarra.

Az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságának magyar tagjai közül Tabajdi Csaba (MSZP) úgy vélte: „Ahhoz, hogy a lényeg megmaradjon a várhatóan jelentősen csökkentett finanszírozás mellett, a radikális reform elkerülhetetlen. A reformra Magyarországnak is minél alaposabban fel kell készülnie, nem engedhetjük, hogy azok az országok irányítsák a vitát, amelyek csak spórolni akarnak az európai agráriumon”. Tabajdi hangsúlyozta: az Európai Bizottság most bemutatott javaslatai számos ponton ellentétesek a magyar érdekekkel. - Hazánk, és több más tagállam, így Franciaország és Spanyolország számára is problémákat vet fel a támogatások termeléstől való teljes elválasztása: ez sok régióban, elsősorban a munkaigényes ágazatokban, a termelés teljes megszűnéséhez és súlyos szociális feszültségekhez vezethet. Rendkívül veszélyes a támogatások alsó határának egy hektárban való meghúzásának szándéka: ez súlyos gondokat okozna a zöldség-gyümölcs és a szőlészeti ágazatban, ahol sok gazda elesne az eddig kapott támogatásától – nyilatkozta, mindamellett úgy vélve: „a világversenyben csak a nagybirtokok képesek helytállni az Egyesült Államok vagy Dél-Amerika óriásaival szemben”. - Valójában az agrártámogatások csökkenését jelenti, így a magyar és az európai mezőgazdaság érdekeivel ellentétes a KAP tervezett reformja, amely egy állapotfelmérés álruhájába bújt – hangoztatta Glattfelder Béla (Fidesz). Úgy vélte: „EU-csatlakozásunk óta a KAP eddigi reformjaival mindig rosszul jártunk. A cukorreform következtében például, noha Gráf József arra számított, hogy nem kerül sor gyárbezárásokra, az öt magyar cukorgyárból négyet már bezártak”. - Bebizonyosodott, hogy a KAP-ot nem lehet kompromisszumokkal megvédeni. A reformokat, így az állapotfelmérést is, el kell utasítani – nyilatkozta Glattfelder.