Konszenzusra törekszik és már az őszi ülésszakra készül a kormány; a részletes program és "cselekvési terv" a legkorábban augusztusra készülhet el. Úgy tudjuk, az egypárti kabinet nem rendeletileg akar kormányozni. A számokban bíznak: az elmúlt hat évben az ellenzék az elfogadott törvények 69 százalékára igent mondott.
Ősszel kapcsol nagyobb sebességbe az egypárti kormány
Június elején, a 2006-os Gyurcsány-kormány megalakulásának második évfordulóján értékeli a kabinet kétéves teljesítményét a kormányfő. Azt, hogy parlamenti expozé, nemzetközi sajtótájékoztató vagy információs füzet formájában - még nem tudni. Az egypárti szocialista kormányzat "lélekben" már az őszi ülésszakra készül, a nyári szünetig hátralévő néhány hétben nem számolnak komolyabb parlamenti buktatóval.
Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője lapunknak ezzel kapcsolatban korábban azt mondta: kényesebb helyzeteket most az Országgyűlés rögtönzött műfajainál (interpellációk, azonnali kérdések) látnak. Ezt példázza Ujhelyi István államtitkár és Veres János pénzügyminiszter hétfői esete, amikor is a liberálisok nem fogadták el a politikusok válaszait. A váratlanul nagyszámú fideszes hiányzónak köszönhetően azonban a szocialisták egymagukban is biztosították a többséget. Lendvai hozzátette, hogy most még olyan előterjesztések kerülnek a T. Ház elé, amelyek a koalícióból "hozott anyagok", e körben tehát számíthatnak az SZDSZ-re. Szeptembertől viszont komolyabb figyelmet kell fordítaniuk a többség biztosítására, így az egyeztetésekre. Akkor már önálló szocialista javaslatokról dönt az Országgyűlés. Ehhez kapcsolódik, hogy a kormány, illetve a frakció munkacsoportjai folyamatosan finomítják, gyúrják azt a "cselekvési tervet", amely az ősztől várható aktívabb kormányzati szakaszt megkönnyítheti.
Lapunk a miniszterelnök környezetéből úgy értesült, hogy nem készülnek rendeleti kormányzásra, ezt inkább a jobboldali ellenzék terjeszti. A kabinet konszenzusra törekszik, a két nagy, az MSZP és a Fidesz viszonya szakértői szinten ugyanis kevésbé ellenséges. Csak bizonyos törvények esetében (lásd: egészségügy) feszülnek egymásnak politikai jellegű szándékok. Ezt a statisztikák is alátámasztják. Míg a 2002-2006-os parlamenti ciklusban "csak" a törvények 67 százalékát szavazta meg az ellenzék, a mostani ciklusban ez a szám már 72 százalék fölé emelkedett. A statisztika azt mutatja, hogy az elmúlt hat évben a 864 elfogadott törvényből 597 esetben szavazott igennel az ellenzék (ezekből 205 nemzetközi jogszabály), vagyis az elfogadott törvények 69 százalékát támogatta a parlamenti patkó jobb oldala.
Konfliktusra elsősorban a szimbolikus és a politikai harc részévé tett ügyekben számít a kormány, így például az egészségügyi törvény vagy a költségvetés esetében; utóbbi kapcsán egyébként Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nemrégiben azt mondta: amennyiben az nem megy át a parlamenten, akkor a kabinetnek le kell mondania. Hasonlóan konfliktusosnak ígérkezik az adótörvény is, az e körüli mozgástér csak őszre rajzolódik ki a kabinet számára. Az már látható, hogy az ellenzékivé lett SZDSZ számára karakterképző az adó kérdése.
Lendvai Ildikó frakcióvezető tegnap sajtótájékoztatón egy a - parlament szerepét csökkentő - rendeleti kormányzásra vonatkozó felvetésre hangsúlyozta: a magyar alkotmány egyértelműen rendelkezik arról, mi az, ami törvény, és mi az, ami más típusú jogszabály megalkotását igényli. Hozzátette: a kormány kényesen vigyázni fog arra, hogy az alkotmányos határokat betartsa, ugyanakkor természetesen ki is tölti ezeket a határokat.
Ellenzéki támogatással elfogadott törvények
Elfogadás éve |
Összes törvény | Az ellenzék által támogatott |
2002 | 61 | 38 |
2003 | 132 | 87 |
2004 | 138 | 101 |
2005 | 200 | 127 |
2006 (választások előtt) | 43 | 34 |
2006 (választások után) | 86 | 47 |
2007 | 183 | 145 |
2008 (eddig) | 21 | 18 |