Európai uniós támogatásnak köszönhetően újult meg a Külker Evezős Klub csónakháza, amelyet tegnap avattak fel. A rendszerváltás óta ez az első, valóban közösségi célú beruházás a Római-parton, ahol az utóbbi két étvizedben inkább a csónakházak bontása, és papíron üdülőnek minősülő lakóparkok építése volt jellemző.

A több mint fél évszázada működő Külker klub a szlovák partnerklubjával együtt 2005-ben nyújtott be pályázatot arra az alapra, amelyből az EU a Pozsony-Budapest vízitúra-útvonal magyar állomáshelyének fejlesztését segítette. Az elnyert nyolcvanmillió forintból az elmúlt három évben rendbe hozták a védett, Bauhaus stílusú főépület egy részét, a hátsó kabinsort, új stéget építettek, túrahajókat szereztek be, valamint egy vadonatúj épületet is emeltek, amelyben edzőterem és hajójavító műhely kapott helyet - mondta a megnyitón Mihály Tibor klubelnök. "Fájdalmas látni, hogyan változott meg az utóbbi években a Római-part, ahol sorra megszűntek a csónakházak, a vízisport-élet pedig egyre jobban visszaszorult. Az uniós támogatás felhasználásával arra akarunk példát mutatni, hogy a helyzet azért nem teljesen reménytelen" - fogalmazott.

A III. kerületi Római-part az előző század eleje óta volt a pihenni, sportolni vágyó fővárosi polgárok kedvelt helye. Akkoriban az északi vasúti összekötő hídtól északra lévő, négy-öt kilométeres partszakaszon kizárólag csónakházak és üdülők sorakoztak. A szocializmus idején ezek állami tulajdonba kerültek, az üzemeltetők pedig gyárak, minisztériumok, állami vállalatok lettek. A rendszerváltás sokak szerint egyáltalán nem tett jót a Rómainak; az üdülők kezelésével megbízott állami cégek sorra eladták azokat, hogy pénzhez jussanak. A dobra vert csónakházakat az ingatlanok új gazdái egymás után tették a földdel egyenlővé, azok helyén pedig hivatalosan üdülőnek minősülő lakótömböket emeltek. (Mivel a Római hullámtérnek minősül, lakóházra nem lehet építési engedélyt kapni, csak üdülőre. Azt viszont senki sem írhatja elő, hogy a tulajdonos nem lakhat az üdülőjében.)

Míg másfél évtizeddel ezelőtt a Római-parton szinte százszázalékos volt a közösségi célú, sportolást, üdülést szolgáló ingatlanok aránya, jelenleg alig minden negyedik ottani ingatlan maradt ilyen. A rendszerváltáskor még 19 csónakház állt a parton, ezzel szemben ma csupán három maradt. Mihály Tibor szerint túlzó és nem is reális elvárás, hogy minden maradjon a régiben, de úgy vélte, ahhoz, hogy a szabadidős és versenysportklubok fennmaradhassanak, kiemelt állami figyelemre és támogatásra volna szükség..

A Római-part ugyanis mára az egykori vízisport-paradicsomból lakóparkteleppé vált. Az első nagyobb ingatlanfejlesztés a Római Wellness Otthon volt, amelynek keretében négy épületben csaknem nyolcvan üdülő-apartmant alakítottak ki. Az első fecskét azóta legalább fél tucat hasonló ingatlanfejlesztés követte, és a Római a jövőben is kedvelt célpontja lesz a fejlesztőknek. A belvároshoz közeli, folyó menti területek ugyanis gyakorlatilag elfogytak, a közvetlen dunai panoráma és a part menti - egyébként éppen a lakóparkok hatására eltűnőben lévő - "életérzés" miatt a szokásos piaci árnál akár húsz százalékkal több is elkérhető.

Európai uniós támogatásból újult meg a csónakház