Egyeztetés nélkül tett személyi javaslatával ezúttal nemcsak a politikusokat, hanem a szakmai köröket is sikerült az államfőnek megosztania - legalábbis erre utal, hogy miközben a bírák önigazgatási szerveként működő Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) Sólyom László főbírójelöltjét, Baka Andrást kedden alkalmatlannak találta, az öt táblabíróság elnöke viszont később egyhangúan a támogatásáról biztosította.

Az OIT zárt ülésen, titkos szavazással határozott, ezért máig nem tudni, ki miként voksolt, ám annyi tény: Baka sorsát a tizenöt fős testület tíz bíró tagja eldönthette volna. Miután két érvénytelen szavazat volt, és Bakát csak hatan támogatták, bizonyos, hogy legalább két bíró ellene foglalt állást. Úgy tudjuk azonban, hogy a kilenc bíró mindegyike érvényes voksot adott le, ugyanakkor az OIT öt külső tagjától is kapott szavazatot Baka. Ezért valószínűsíthető, hogy a testületbe választott bírák legalább fele nem ért egyet Sólyom László javaslatával.

A meghallgatási jegyzőkönyv sem nyilvános, így az elutasítás okait is csak találgatni lehet. Szerepe lehet annak, hogy a jelölt soha nem volt magyar bíró, és ellene szól, hogy rövid ideig MDF-es képviselőként dolgozott. Emiatt a bírák gyanakvással fogadják, nehezményezve azt is, hogy Sólyom miért nem a 2800 fős testület tagjai közül választott. Ráadásul Baka bíróvá válása is sajátos volt, hiszen az államfő hivatalos bejelentése előtt - vagyis, amikor elvileg senki nem tudhatta, hogy ki lesz az elnök embere -, a Fővárosi Ítélőtábla kezdeményezésére nevezték ki.

Az sem túl szerencsés, hogy a jelölt nyilvánosan kifogásolta meghallgatásának körülményeit, amire válaszul a jelentős részben megyei bírósági elnökökből álló OIT közleményben utasította vissza a vádakat. Ez jelzi a megyei és a táblabíróságok vezetői közti törésvonalakat is. Utóbbiak szívesen vennék ugyanis, ha - a megyék rovására - nagyobb szerepet kapnának a bíróságok igazgatásában.

A küzdelem nem kis részben presztízsokokra vezethető vissza, mert az ítélkezésbe a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöke elvileg nem avatkozhat be, a bíróságok működését befolyásoló kérdésekhez pedig - ilyeneket egyébként valamennyi tag, akár az igazságügy-miniszter is előterjeszthet - OIT-elnökként meg kell nyernie az igazságszolgáltatási tanács támogatását. Annyiban mégis érdemi szerepe van, hogy ha megosztó személyként kerül valaki a grémium élére, a bíróságon belüli viszálykodás folytatódhat. Ugyanakkor főbíróként azzal befolyásolhat döntéseket, hogy bizonyos ügyeket kiknek ad és a tárgyalást hogyan időzítik. Például a Tocsik-ügy jelentős szerepet játszott az MSZP 1998-as kudarcában, és a bíróság a 2002-es választások eredményének megállapításában is döntő szerepet játszott.

Színesíti a képet, hogy a Fidesz és a KDNP korábban az OIT döntésétől tette függővé, támogatják-e Bakát. Kérdésünkre Répássy Róbert, a Fidesz frakcióigazgatója leszögezte: nincsenek szakmai vagy politikai fenntartásaik, csupán azt jelezték, figyelemmel lesznek a testület döntésére is. Így a jelölt jövő heti bizottsági meghallgatása után, Baka koncepciójának ismeretében foglalnak majd véglegesen állást.

A döntés várhatóan nem szolgál meglepetéssel, mert a kormányoldalon néhányan úgy vélik, a főbírói jelölés egyértelműen a jobboldal térnyerését szolgálja. Vagyis: most az LB-elnökön a sor, majd következik az Alkotmánybíróság, és 2010-ben jöhet a Legfőbb Ügyészség "meghódítása". A szocialisták nyilván ezt is mérlegelik a döntésnél, de egyelőre csak bizonytalan válaszokat kaptunk.