Eddig a Gazdasági és Közlekedési, valamint az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium között oszlott meg a jogkör. A miniszter elmondta: az idei év közepétől számított másfél év alatt 1.500 milliárd forint értékű építésre kap megbízást a magyar építőipar az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében.    

Az ÉVOSZ közgyűlésén elhangzottak szerint a héten megjelent néhány uniós támogatással épülő út közbeszerzési felhívása, de a magasépítésben jele sincs a megrendelések szaporodásának.

Tolnay Tibor, az ÉVOSZ elnöke a közgyűlést megelőző sajtótájékoztatón elmondta: az építőipari cégek árbevétel-arányos nyeresége 1-2,5 százalék, ami nagyon alacsony, és egyre kevesebb a szakmunkás az ágazatban. Ma már Szlovákiában és Romániában többet keresnek a magyar szakemberek, mint Magyarországon, nem beszélve Ausztriáról, ahova havi nettó 500-600 ezer forintért csábítják a magyar szakmunkásokat.

Az elnök már a közgyűlés plénuma előtt üdvözölte a beruházások gyorsításával foglalkozó törvényjavaslatot, valamint a közbeszerzési törvény módosítását.

A javaslatok szerint költségvetést készíteni csak a szakmai átlagbérrel lehet, ami a szakmai szervezet kalkulációja szerint az idén 1.900 forintos rezsi óradíj. Becslésük szerint ez az összeg szállásköltség nélkül, egy 5 fős, tipikus építőipari kisvállalkozás bérköltségét fedezi.

Miután több közgyűlési küldött szorgalmazta a bérek közterheinek csökkentését, Bajnai Gordon erre reagálva bejelentette, hogy a hátrányos területeken lakók egy olyan kártyát kapnak, amely alapján a munkaadóik 3 évig nem fizetnek közterheket a bérük után. A kis családi cégeket pedig az segíti hamarosan, hogy beruházásra az eddigi 6 millió helyett 12 millió forint támogatást kaphatnak.

A miniszter elmondta: az építőanyag-ipar a múlt évben 20 százalékkal növelte termelését, az exportja pedig 60 százalékkal emelkedett. (MTI)