Két össze nem egyeztethető modell csap össze Bolíviában. Dél-Amerika egyik, ha nem a legszegényebb országának első választásokon győztes indián származású elnöke, Evo Morales új alkotmánnyal kívánja az őslakosok jogait biztosítani. Ugyanakkor a gázlelőhelyeivel és agrártermelésre alkalmas területeivel gazdagabb keleti tartományok főleg európai leszármazott lakosai önállóságra törnek a centralizált, La Paz-i központi hatalommal szemben.
Evo Morales a szakadárok ellen
Elsőként a legnagyobb, az ország lakosságának egynegyedét, a GDP-termelésnek egyharmadát adó Santa Cruz tartományban döntöttek vasárnap népszavazáson az autonómia mellett. Ám egy hónap múlva további három keleti tartományban, köztük a gázlelőhelyek 66 százalékát birtokló Tarijában tartanak hasonló voksolást. Az autonómiakoncepció szerint a helyi kormányzat feladatkörébe tartozik az adók kivetése és beszedése, a közlekedés és lakásügy, sőt a helyi rendőrség létrehozása is. Amennyiben a többi gazdagabb tartomány is így dönt, a központi kormánynak nem marad kerete a szociális programokra. Evo Morales elnök törvénytelennek és alkotmányellenesnek minősítette a Santa Cruzban tartott népszavazást, s ebben a bolíviai hadsereg tisztikara is támogatja, hiszen az autonómia az ország széteséséhez vezethet.
Megfigyelők tartottak is attól, hogy az elnök reformjait támogató őslakosok illetve a szabadpiac és az önállósodás mellett kardoskodók között polgárháborús feszültség robban ki.
Ez a hét végén még elmaradt, noha kisebb összecsapások előfordultak. Maga az elnök is egyelőre párbeszéd útján szeretne megoldást találni: szerinte az autonómiáról a dialógust az új alkotmány alapján kellene lefolytatni, "amely az egész népnek, nemcsak egyes csoportoknak adja meg a lehetőséget, hogy döntsön sorsáról". Ám ehhez előbb a törvényhozásban az ellenzéki képviselők távollétében elfogadott új alkotmányt még referendumon kellene szentesíteni. (O. L. Gy.)
Santa Cruz kormányzója, Ruben Costas a bolíviai zászlót lengetve ünnepel a szavazás napján
