A Fidesz szerint felhatalmazás nélküli kormányzás kezdődik
Az ellenzéki képviselő a kisebbségi kormányzás első parlamenti napja előtt az európai demokráciák történetében példátlannak nevezte, hogy egy hivatalba lépő kisebbségi kormány nem kér felhatalmazást, bizalmi szavazást a parlamentben.
Navracsics szerint a miniszterelnök ugyan hivatalban van, de nem képes irányt szabni az ország fejlődésének, és ezt ő maga is tudja, "nem véletlen, hogy nem kér maga ellen bizalmi szavazást". Hozzátette: Gyurcsány fél, hogy megbukik, és azért beszél hangsúlyeltolódásról, nem pedig új kormányprogramról, hogy erről se kelljen szavazni a parlamentben.
A Fidesz frakcióvezetője szerint a kisebbségi kormányzás az elmúlt évek kormányzati politikájának és Gyurcsány személyes kudarcának az eredménye. Hozzáfűzte: a kisebbségi kormányzás sikerében sem az MSZP, sem az SZDSZ nem hisz, csak a miniszterelnök.
Mint mondta, egyre gyakrabban fogalmazódnak meg kételyek volt és jelenlegi szocialista politikusok részéről a kisebbségi kormányzás sikere kapcsán.
Navracsics megjegyezte: a belföldi elemzők szerint a kisebbségi kormányzás nem jó megoldás Magyarország gondjaira, míg külföldi elemzők szánalmas, béna kormányfőről írnak, és olyan kormányról, amely annyit sem tesz majd, mint eddig többségben.
Navracsics szerint az elmúlt hat év MSZP-SZDSZ kormányzásának eredményeképpen mára Magyarország az 1990-es és 2000-es évek legsúlyosabb válságát éli, leszakad a régiótól és uniós tagállamok átlagától is. Ugyanakkor - folytatta - nem csak egy kormányzati politika, hanem egy ember kudarcáról is szó van, hiszen "Gyurcsány Ferenc 2002 óta mindenkivel szembefordult: vitapartnereivel, a társadalommal, a koalíciós partnerrel és saját pártjával is".
Az ellenzéki politikus az elmúlt két év kormányzati politikáját szánalmas bukdácsolásnak nevezte, amelynek során szétzilálták a közigazgatást és az egészségügyet.
"Most pedig mindennek romjain ott ül egy hitehagyott, önbizalmát veszített miniszterelnök, akinek a jelenlegi kormányalakítással is csak egyetlen célja van, hogy valahogyan a saját politikai túlélését biztosítsa" - fogalmazott Navracsics, hozzátéve: a Fidesz ehhez nem kíván asszisztálni.
A Fidesz az államtitkárok számának csökkentése érdekében módosító indítványt nyújt be a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény megváltoztatásához, amelyet az önálló szocialista kormány megalakulása miatt terjesztett elő a kancelláriaminiszter.
Arra a felvetésre, hogy az SZDSZ-es Dióssy László szakállamtitkár a koalíció felbomlása után is marad a környezetvédelmi minisztériumban, Navracsics azt mondta: nem lehet azt mondani, hogy Dióssy László nem vállalt politikai szerepet, hiszen a népszavazási kampányban saját nevével és fényképével ellátott SZDSZ-es röpcédulákat osztogatott. Mint mondta, a Fidesz írásbeli kérdést is benyújt ebben az ügyben.
Arra a kérdésre, hogy elképzelhetőnek tart-e az adóegyszerűsítés és az egykulcsos adó ügyében egy közös MDF-Fidesz-SZDSZ javaslatot a parlamentben az MSZP-vel szemben, Navracsics kijelentette: "csak brahiból nem", de ha sikerül a szakmai koncepciókat egyeztetni, akkor igen.
Mint mondta, az ügyben az MDF által összehívott ötpárti egyeztetésen abban maradtak, hogy folytatják a tárgyalásokat. Navracsics kitért arra is, hogy a múlt héten a Világgazdaság cikkében megjelent anyag, amely egykulcsos személyi jövedelemadóról szólt, a Fidesz nem hivatalos anyaga, a sok változat közül az egyik.
Az ellenzék nem támogatja a kormányszerkezet átalakítását
Az ellenzéki képviselők nem tartották általános vitára alkalmasnak az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságában a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény módosítását hétfőn; a testület szocialista és szabad demokrata többsége azonban megszavazta, hogy a módosítás általános vitára alkalmas.
A beterjesztett javaslat a minisztériumi kormányszerkezetet úgy alakítja át, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium helyén három új minisztérium jöjjön létre: az infrastrukturális ügyekért felelős Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium, a gazdaságfejlesztésért felelős Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, illetve az önkormányzati ügyekért felelős Önkormányzati Minisztérium.
Az ellenzéki képviselők arra hivatkozva nem támogatták a törvényjavaslat általános vitára alkalmasságát, hogy - mint Répássy Róbert, a testület fideszes alelnöke mondta - az eltér a kormány politikai programjától és indokolatlanul viszi tovább a jelenlegi rossz közigazgatási modellt az államtitkárok számának növelésével.
(MTI)