"A MÁV biztosító fizetésképtelensége, vagy... ...megszüntetése azt eredményezi, hogy a MÁV egyesületi tagok által okozott károkért maguknak a károkozóknak kell helyt állniuk" - írja a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) főtitkára, Trunkó Barnabás abban a levéltervezetben, amelyet - jóváhagyás után - a pénzügyi tárca államtitkárának küldene meg. A tervezetet jelenleg a szervezet tagjai egyeztetik, a pénzügyi felügyelet elnökének írt, a MÁV Biztosító Egyesület ügyfeleinek teljes körű (vagyis a fenti tartalmú) tájékoztatását sürgető levéltervezettel egyetemben. A leveleket - mint a Népszabadság birtokába került dokumentumokból kiderül - azt követően fogalmazta meg a főtitkár, hogy a Mabisz ügyvezető elnöksége hétfőn tájékoztatót hallgatott meg a helyzetről. Az elnökség kötelezővel foglalkozó tagjai ugyanis korábban tárgyaltak a pénzügyi felügyelettel a MÁV Biztosítóval kapcsolatos teendőkről. A dokumentumokból kiderül: szövetség sürgeti a felügyeletet, hogy az közölje a MÁV-ügyfelekkel, mennyire bizonytalan helyzetben is vannak. Ezen kívül pedig a pénzügyi tárcának azt javasolják: vegyék ki az egyesületeket a kötelező biztosítást végző társaságok közül, hiszen ezt még a 90-es évek elején is így tervezték. A MÁV Biztosítón kívül még két egyesület köt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb), több éve, nagyobb zökkenők nélkül.

Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szóvivője szerint csak elméletben állhat elő olyan helyzet, amikor az MÁV-ügyfeleknek közvetlenül felelniük kéne az általuk okozott kárért. A PSZÁF azon dolgozik, hogy ezt a helyzetet elkerüljük, hiszen ez a piac szereplőinek ugyanúgy káros volna, mint a társaság ügyfeleinek, vagy a többi autósnak - hangsúlyozta. A felügyeletnek van megoldása arra az esetre, ha a MÁV-ügyfeleket senki sem venné át - hangsúlyozta, de nem kívánt részleteket közölni. Annyit mondott: ebben a helyzetben a piac szereplőinek partneri együttműködésére volna szükség.

A szóvivő szerint ugyanakkor a Máv Egyesületnél keletkezett problémákból nem szabad messzemenő következtetéseket levonni. Mint mondta, van a piacon szereplő más egyesület, amely problémamentesen (átlagos ügyfélpanasz mennyiséggel) működik, megfelelő a tartalékképzése.

A MÁV Biztosító Egyesület tevékenységét - mint arról már többször beszámoltunk - április elején függesztette fel a pénzügyi felügyelet, megtiltva új kötelező biztosítási szerződések kötését a társaságnak, és arra kötelezve, hogy készítse elő kgfb-állományának átadását. Az egyesület vezetője, Kiss Bálint nem akarta elfogadni a határozatot (vitatta az átadás jogszerűségét), majd egy hét múlva letartóztatták: a vámnyomozók szerint ugyanis az ügyvezető és társai magánszámlákra utalták az egyesület pénzét. Információnk szerint a vezető a pénzzel egy új társaságot alapított volna, és ennek adta volna át az egyesületi ügyfélállományt. Kiss letartóztatása után a PSZÁF felügyeleti biztosokat rendelt ki, akik megkezdték a helyzet rendezését. A MÁV Biztosító tartozásait elkezdték kifizetni (autójavítók szerint az egyesület eladdig késve és nehézkesen fizetett), és előkészíteni az állomány átadását. Ez a felügyeleti tájékoztatás szerint pusztán annyit jelent a MÁV-os ügyfeleknek: vélhetően más társasághoz kerülnek át. Addig (és azután is) a díjakat fizetni kell, károkozásaikért pedig az egyesület - vagy az állományt átvevő biztosító - áll majd helyt, a szerződéseknek megfelelően. Sőt: az átruházás eredményeként a díj sem változhat.

A felügyelet szerint többen érdeklődnek a Máv-ügyfelek átvétele után. A piaci pletykák szerint leginkább a két legnagyobb piaci szereplő aktív: az Allianz és a Generali ugyanis több "beragadt" MÁV-os követelést kezel.

Az egyik legnagyobb vita ugyanis a két vezető cég és a MÁV Biztosító között a nagyok aktív kárrendezési szolgáltatása kapcsán keletkezett. A két cég vállalja, hogy ha bárki kárt okoz saját ügyfelének, akkor a javítást arra tekintet nélkül elvégzik, hogy melyik társaságnál volt a károkozó kötelezője. Azután pedig majd ők elszámolnak a másik céggel. A probléma, hogy a nagyok javítási árait nem fogadta el a MÁV, mondván: azokban a szerződések után járó egyfajta jutalék is szerepel. (Minél több biztosítást ad el egy márkakereskedő, annál jobban növelheti a szervizdíjat). Állítólag az egyesület fő problémáját az okozta, hogy több ilyen követelés hirtelen egyszerre jelent meg nála.

A felügyelet szerint az egyesület fizetőképességével semmi gond. A pénzhiány tulajdonképpen azt jelenti, hogy a tartalékokat a legnagyobb vészhelyzet esetére kell megképezni, ráadásul a MÁV-nál ez az egyesület saját számítása szerint meg is volt, csakhogy ezt nem fogadta el a felügyelet, ezért született a határozat. Szakértők azt is mondják, hogy a MÁV ügyfélállománya akár még vonzó is lehet, túl alacsony díjról csak két ügyfélcsoportnál lehet beszélni. Az egyik a flottaállomány (vagyis azon céges szerződések köre, ahol nagyobb a járművek száma és ezekre egy csomagban szerződnek), a másik a budapesti fiatal ügyfeleké. A MÁV állományában nagy arányt, 20 százalékot tesznek ki a flottásszerződések, amelyek alacsony díját a többi biztosítás (casco és szállítmány) megkötése magyarázza. A budapesti fiatal ügyfeleknél pedig a szakértők árazási problémáról beszélnek. Ám ezeken túlmenően a Máv Egyesület nem mondható túlzottan olcsónak.

Haraszti Zsolt, a piacvezető on-line alkusz, a Netrisk.hu ügyvezető igazgatója szerint a MÁV Biztosító ugyan az olcsó kötelezőt kínálók táborába tartozott, de nem volt mindig a legolcsóbb. A két nagy online kötésekre szakosodott "ágazata" az Allianz Direkt, és a Genertel is megverte már jó néhány esetben árban a MÁV-ot, amely az esetek 80 százalékában nem minősült a legolcsóbbnak. Haraszti éppen ezért úgy véli: a Máv esetleges kiesésével nem szűnik meg a verseny a kötelező piacán.

Más kérdés azonban, mi volna akkor, ha minden egyesületet kivennének a rendszerből.

A MÁV Biztosító ügyfélszolgálatának táblája