"A Windows Vista egy befejezetlen munka" - ezzel nyitotta beszédét egy minapi, seattle-i konferencián Steve Ballmer, a Microsoft (MS) vezére. A hazai (vistás) közbeszerzést támadó cégek, illetve szakmai tömörülésük a napokban fordult ez ügyben petícióval a MeH-hez.
Közbeszerzés befejezetlen munkára?
A Nyílt Dokumentumformátum Szövetség sérelmezi, hogy az államigazgatási, illetve oktatási intézmények gépparkjának szoftverellátására kiírt közbeszerzési pályázat nevesíti a Windows Vistát - ezt már iskolák tízezrei rendelték meg -, miközben maga az MS vezére ismerte el: még nem végleges. Épp az instabilitása miatt nem ajánlotta a brit informatikai kormányügynökség a kormánynak a Vistát. Nem véletlen, hogy az illetékes nemzetbiztonsági szervezetek sem adtak még ki hivatalos tájékoztatót a Vista beállításaihoz, csak a korábbi Windows-verziókhoz. Márpedig nemzetbiztonsági forrásunk szerint ez komoly problémákat vethet fel: "Ha a gépeden Vista fut, és nem tudod átállítani operációs rendszered biztonsági beállításait, akkor a géped elvben támadható. A számítógéped persze nem lehet internetre csatlakoztatva, ha államtitkokat tárolsz rajta, de megint csak elvben - főleg, ha a magyar államigazgatást nézzük." Az informatikai hálózatok sebezhetőségére figyelmeztet a Nemzetbiztonsági Hivatal 2006-os évkönyve: "Nem elég olyan operációs rendszereket, szoftvereket beszerezni, amelyek lehetőséget adnak biztonsági funkciók bevezetésére, az adott rendszerek sajátosságait figyelembe véve a legapróbb biztonsági rést is fel kell ismerni."
A Vista megbízhatósága csak egy a számos aggály közül, melyet a "nyíltak" a Microsoft termékeivel kapcsolatban megfogalmaztak. Petíciójuk szerint százmilliárd forintot takaríthatna meg az állam három-négy év alatt, ha a közigazgatási, illetve oktatási intézmények áttérnének a nyílt szabványú alkalmazásokra (az állam évi 20-30 milliárd forintot költ Microsoft-termékekre. Összehasonlításul: Törökbálint önkormányzata kétmillió forint szoftverköltséget takarított meg az átállással, további három és felet azzal, hogy a Vistához új számítógépeket is kellett volna venniük). Januárban a MeH felhívásában megjelent egy 25 milliárd forint értékű közbeszerzés, melyet "Microsoft vagy azzal egyenértékű licenckonstrukciókra" - csak a már meglévő licencek újbóli beszerzésére - írtak ki, hangsúlyozva, hogy "a Microsoft megnevezés használata csak a tárgy jellegének egyértelmű, közérthető meghatározása érdekében történt". Több, nyílt forráskódon alapuló szoftvertermékeket forgalmazó cég megtámadta a kiírást, a kiíró azonban cáfolta, hogy elfogult lett volna. Információnk szerint ez ügyben bíróság dönthet, miközben tárgyalások zajlanak a gazdasági tárca, a kancellária és az érintett cégek, szakmai szervezetek között egy "ellenközbeszerzés" kiírásáról, amely immár a nyílt forráskódú szoftvereket is beengedné az állami szektorba - ha csak résnyire is. Bódi Gábor, a kancellária elektronikus közigazgatási főosztályának vezetője szerint a jelenlegi közbeszerzési struktúra is alkalmas valamennyi érdek együttes megjelenítésére (magyarul: nincs szükség ellen-kiírásra). Emlékeztetett rá, hogy az EU 2010-ig vállalt kötelezettséget az egymással együttműködő (interoperábilis) rendszerek kialakítására, ami egyes tagállamokban kötelező, másokban csak ajánlott. Hazánk ez utóbbiak közé tartozik.
A Microsoft monopóliumának megtörését célzó kísérletek az EU legfelső fórumait is elérték: a "nyíltak" európai szövetsége is petíciót nyújtott be az Európai Parlamentnek. Arra szólítják fel az EP hivatalnokait, hogy haladéktalanul térjenek át a nyílt szabványok kizárólagos használatára. A napokban Heide Rühle, német EU-parlamenti képviselő olyan előterjesztést nyújtott be az EP-hez, amellyel kizárná a Microsoftot az EU közbeszerzési pályázataiból arra hivatkozva: 2004-ben az unió 899 millió eurós büntetést szabott ki a szoftvercégre a versenyszabályok súlyos megsértése miatt. Megkeresésünkre a Microsoft Magyarországnál nem kívánták kommentálni a petícióban megfogalmazott állításokat.