Az elmúlt hónapok eseményei bizonyítják: az iszlamista Hamasz kirekesztése az izraeli-palesztin békefolyamatból csak korlátozott megoldással járhat. Ez a szervezet még mindig vonzó alternatívát jelent a menekülttáborokban élő palesztinok százezreinek. Az izraeli társadalom nagy része (64 százalék) is a párbeszéd mellett voksol.
A Hamasz nélkül nem megy
A Gázai övezet kivéreztetésére irányuló izraeli stratégia, a Hamasz elszigetelésére, népszerűségének csökkentésére tett kísérletek csődöt mondtak. Az izraeli kormány nem tudott alternatívát felmutatni a nyugati parton, ahol az ellenőrző pontok továbbra is akadályozzák a mindennapi életet. Amíg Mahmud Abbasz megítélése tovább romlott a palesztinok körében, addig a Hamasz az emberek megmentőjeként tetszeleghetett Gázában.
Az izraeli-palesztin megállapodás jelenleg kivitelezhetetlennek tűnik. A Mahmud Abbasz vezette palesztin hatóság képtelen felszámolni a radikális csoportokat, ami izraeli részről előfeltétele mindenféle megállapodásnak. Az izraeli politikai vezetés is megosztott a békefolyamat mikéntjét illetően, és nem tudja elejét venni a zsidó települések kiterjesztésének a megszállt területeken. Nem tudja az ellenőrző pontok számát sem csökkenteni. Ez palesztin részről a tárgyalások feltétele. Úgy tűnik, hogy a felek közötti bizalmatlanság és erőtlenség együttesen lehetetleníti el az érdemleges lépések megszületését.
A szaúdi béketervezet ugyan továbbra is napirenden van, de realizálódása a fentebb említett okok miatt kétséges. Mint ahogyan az is elképzelhetetlennek tűnik, hogy nemzetközi békefenntartó erők települjenek a palesztin területekre, mivel a kéksisakosok jelenlétét a Hamasz teljes egészében ellenzi, de a kérdést illetően az arab világ és maga az izraeli politika sem egységes. Az koncepció, hogy a palesztin területek esetlegesen a szomszédos államok fennhatósága alá tartozzanak, mind Egyiptomban, mind Jordániában megkongatta a vészharangot.
Mi légyen akkor Gázával? Lehetne totális háborút indítani vívni az iszlamisták ellen, vagy leülni tárgyalni a Hamasszal. A háború ugyan előbb-utóbb izraeli győzelemmel végződne, de elviselhetetlenül sok polgári áldozattal járna. És mit nyerne Izrael állam másfél millió ellenséges palesztinnal?
A terroristákkal való egyezkedést Izrael és a nyugati világ elveti, de a nyílt vagy titkos megállapodás eredményekkel járhat. A Hamasz mérsékeltebb szárnya társadalmi nyomásra akár el is fogadhatja a két állam-koncepciót, még inkább, ha azt egy palesztin népszavazás mondja ki. Amennyiben a Hamasz vezetése úgy érzi, hogy elfogadják valós politikai szereplőként, akkor a terrorakciók helyett a kormányzási feladatok kerülhetnek előtérbe. Ugyanakkor mindez gyengítené Mahmud Abbasz pozícióját.
A palesztin területeken tavaly nyár óta kettős kormányzás van. Az izraeli vezetés és a nyugati világ viszont csak a palesztin hatósággal tárgyal. Gázában pedig a Hamasz az úr. A Hamasz nem engedheti meg, hogy Gáza politikailag elszakadjon Ciszjordániától, vagy hogy elveszítse gazdasági kapcsolatait Izraellel. A megállapodásnak tehát mindkét oldalon meg lenne a racionalitása.