Fókuszcsoportos beszélgetést szervezett Budapesten élő külföldiekkel a Studio Metropolitana, amelyen egyebek mellett kiderült: a beszélgetőpartnerek a magyar fővárost a Duna gyöngyszemének tartják, olyan kulturális centrumnak, ahol sokféle esemény, gazdag alternatív kultúra és sok fesztivál van, amely fiatalos atmoszférát teremt. Tetszik nekik, hogy itt mindig van mit felfedezni, nem egy skanzenszerű műemlék város. Tele van izgalmas kontrasztokkal, amelyek a karakterét is meghatározhatnák: ellentétek városa - Buda és Pest; központi és egyben határváros; társadalmi kontrasztok; építészeti kontrasztok. Csak az a baj - mondták a külföldiek -, hogy mindezt az adottságát Budapest nem hangsúlyozza, nem kezeli tudatosan.

A főváros méretét is kedvező vonásnak tartják a megkérdezettek. Nem túl nagy és nem is túl kicsi, tehát nem lehet benne elveszni, áttekinthető és bejárható, amelyet a jó tömegközlekedés is biztosít. A külföldiek kiemelték, hogy más városokkal szemben Budapest közbiztonsága nagyon jó, emellett kitűnő konyhája okán lehetne "étel- és borváros" is, bár a kávéházak és a szolgáltatóhelyek nem mindig megfelelő minőségűek,

A velünk élők az egyik fő problémának azt tartják, hogy a történelmi városképet nem védik eléggé, a hagyományok nem kapnak kellő hangsúlyt. A belváros építészeti stílusa és arculata túlságosan eklektikus és nem kitalált, a modern építészetünket viszont unalmasnak tartják. Külön hangsúlyozták, hogy a város mindenhol tele van falfirkával, ami nagyon rossz benyomást kelt.

Nem jó hír az sem, hogy a megkérdezettek Budapestet nem tartják eléggé befogadó városnak. Ezt a kommunikációs problémák is nehezítik, például az angol nyelvű tájékoztató táblák nem megfelelőek, de nincs is belőlük elegendő, emiatt a külföldiek nehezen jutnak információhoz. Szóvá tették, hogy a városnak vannak alvónapjai és holtszezonjai. A vasárnapok és a téli időszak sokszor unalmas, például vasárnap szinte minden zárva van, mintha megállna az élet. Télen kevés a fesztivál, nincsenek igazán vonzó rendezvények.

A budapestiek mentalitását is érte kritika; nagyon érezni az embereken, hogy a (például történelmi) veszteségeket nem tudják feldolgozni. Negatívumként vetették fel a túlzott nyitottságot a multinacionális és a globalizált vállalatok (élelmiszermultik) iránt. Néhány külföldi azonban inkább érdekesnek és karakterisztikus vonásnak tartotta a plázarendszert.