Előzés az autópályán. Van, akinek kötelező fizetni, és van, akinek nem annyira

Kurucz Árpád

Mobil ellenőrök a kisbagi pihenőnél az M3-as autópályán
Kurucz Árpád Az autópályadíjak megfizetésének elkerülésére kifundált tucatnyi trükköt, próbálkozást ismer Winkler-Virág András. Az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. szóvivője szerint azonban nincs recept, amely garantálná, hogy az ügyeskedők elkerüljék a büntetést. Fortélyaikat a szakemberek is ismerik, többségüket már az autópályák mentén működő fix, illetve gépkocsira szerelt kamerák észreveszik. Aki pedig itt esetleg átcsúszik a rostán - a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) elvárásai szerint dolgozó - ÁAK mobilellenőrzésein, illetve az utak forgalmának átmeneti, de teljes leterelésével és megállításával járó ellenőrzéseken akadhat fenn.

A jogosulatlan úthasználók aránya az ÁAK legfrissebb kimutatásai szerint a két évvel ezelőtt 4-4,5 százalékról mintegy 1,5-2 százalékra zsugorodott. Az autópálya-üzemeltető cég legalábbis az egyes utakon naponta közlekedő több tízezer gépkocsi között ennyi bliccelőt talál. Legfeljebb találgatni lehet ugyanakkor, hogy a január óta szélvédőre ragasztható matrica nélküli e-matricás rendszerben valójában hányan autóznak díjfizetés nélkül. Hiszen az ellenőrzést kijátszók után semmiféle nyom nem marad.

Az ÁAK ellenőreinek a legfogósabb feladatot a külföldi autósok adják. A társaság informatikai rendszerét arra "rendezték be", hogy a kamerái előtt elhaladó járművek rendszámai és a matrica értékesítési adatbázis összevetése alapján megadja, kik használták díjfizetés nélkül az autópályákat, autóutakat, főutakat. A hazai autósok esetében innen egyszerű a protokoll: a "tilosban járók" adatait egyszerűen lekérik a központi gépjármű-nyilvántartásból, és már postázzák is a büntetést. A külföldi gépjárművek tulajdonosai után viszont a magyar sztrádaüzemeltetőnek nincs hol kutakodnia, az ehhez szükséges államközi egyezmények egész Európában hiányoznak. Igaz, egy, a Nemzeti Közlekedési Hatósággal (NKH) kötött megállapodás alapján ez a probléma az év végére megoldódhat.

Az idegen hatósági jelzéssel közlekedő motorkerékpárok, személygépkocsik, vagy akár kamionok adatait az ÁAK informatikai rendszere egyelőre nem dolgozza fel. Utólagos megbüntetésükre ugyanis jelenleg nincs lehetőség. Kiszűrésüket az autópálya-kezelő mobilcsoportjainak, illetve a tereléses ellenőrzéseknek kell elvégeznie. Az előzetes bejelentés nélkül néhány órára kitelepülő ellenőrök tapasztalatai szerint a bliccelők mintegy harmada külföldi. Többségük az utak elhasználódásában a legnagyobb szerepet játszó tehergépkocsi.

A mobil ellenőrző csoportok karjaiba belefutó autósok gyakran azzal próbálkoznak, hogy a leállósávba húzódva, mobiltelefonon kifizetik az úthasználat díját. Ami azonban legfeljebb a külföldiek számára jelenthet megoldást: a magyar rendszámú gépkocsik már jóval a megállítás előtt, az első útjukba akadó ÁAK-kameránál lebuknak.

Számukra szerény vigasz lehet, hogy a trükk idegen rendszámmal sem sikerül mindig. A szöveges üzenet (SMS) küldés és fogadás idejére hirtelen a félrehúzódó, majd megálló, messziről jól látható tehergépkocsikat a néhány perccel korábbi jogosulatlan úthasználatért is megbüntethetik. Amihez az alapot éppen a matricavásárlást igazoló SMS érkezésének időpontja szolgáltathatja.

A külföldi kamionosok ráadásul gyakorta még a tettenéréskor sem adják fel. A leggyakrabban magyarázkodással próbálják elkerülni a büntetést. Kifogásaik között az első helyen szerepel, hogy nem tudtak megállni megváltani az autópálya-matricát, illetve nem is volt olyan pihenőhely, ahol mindezt megtehették volna. A mobiltelefonos díjfizetés feltételeinek megteremtése óta komolyan kevéssé vehető próbálkozások azonban nem lágyítják meg az ellenőrök szívét: az egy napra 15,3 ezer forint pótdíjat kifizettetik.

Ezzel együtt a külföldi autósok, elsősorban kamionosok akár önhibájukon kívül is bliccelhetnek. Ehhez elég, ha nem a megfelelő üzemanyagtöltő állomásnál váltják meg egynapos vignettájukat. Az ÁAK online autópályamatrica-kezelési rendszere ugyanis a vásárlási nyugta aláírása után tíz percet ad a pénztár kezelőjének, hogy a hibás adatok alapján megváltott címke értékesítését sztornózza. Így elvben nem zárható ki, hogy az ukrán, török vagy akár az Európai Unió tagállamaiból érkező autósok matricájának árát élelmes benzinkutasok egyszerűen kivegyék a kasszából, a vásárlást pedig töröljék az ÁAK rendszeréből.

Más kérdés, hogy egy-egy mobil csoportnak az eset esetleg szemet szúrhat: a lebukásra azonban a kizárólag eseti ellenőrzések mellett szerény az esély. Ezen pedig az sem sokat változtat, hogy elméletileg az ÁAK informatikai rendszerében is feltűnést keltene, ha egy üzemanyagtöltő állomás naponta több matricavásárlást is sztornózna. Mindenesetre, ha ilyen történik, az autópálya-társaságnak első körben a forgalmazó jutalékát kell megnyesnie, később pedig a személyi felelősség megállapítását is kezdeményezhetik.

Személygépkocsival és teherautóval sokan szó szerint kerülő úton próbálják megspórolni a matrica árát. A trükk lényege: kikerülni az ÁAK tizenegy fix kamerás mérőpontját az alsóbb rendű utakon. A gyakorlati tapasztalatok szerint azonban az autópályák valamennyi forgalmi sávját mindkét irányban folyamatosan figyelő berendezések megkerülése legfeljebb csak rövid távon, megfelelő helyismeret birtokában válik be. Ráadásul akkor sem mindig. Az autópálya-társaság 24 mobil kamerás autója és 12 mobil ellenőrző csoportja ugyanis gyakorta éppen az ilyen elkerülő utakon szedi a sarcot.

Az igazán elszánt trükközők nem riadnak vissza a járművük azonosítását megnehezítő próbálkozásoktól sem. Ezek sorában az egyik a gépkocsi első rendszámának leszerelése. Ami arra jó, hogy szemből fotózó kameráinak képei alapján az ÁAK ne találja meg a bliccelőt. Ilyen olcsó trükkel azonban a sztrádatársaság mobil kamerás járművein nem lehet kifogni: ezek ugyanis hátulról is fényképezik az elhaladókat.

Aki előttük is büntetlenül akar matrica nélkül elsuhanni, kénytelen leszerelni a hátsó rendszámtáblát is. Ügyelnie már csak arra kell, hogy a rendőrök elhiggyék az egyszerre elvesztett két rendszámtábla történetét, és ne büntessék meg.

Hasonló próbálkozás a rendszám manipulálása is. Egy fekete szigetelőszalag-csík a P betűn, és máris kész az R-es rendszám a személyautóra: az ÁAK valószínűleg rossz címre postázza majd a büntetést. A több tízezer forintos számla kifizetését azonban a vétlen tulajdonosok elkerülhetik, ha a rendszámukkal történt visszaélés miatt feljelentést tesznek a rendőrségen. Feltéve, hogy az ÁAK-nál bemutatják a nyomozás lezárásáról szóló rendőrségi végzést.

Kaphatnak büntetést a díjfizetés elmulasztása miatt a balesetekben járóképtelenné vált, az autópályán-tréleren szállított személygépkocsik is. A tulajdonosok az ilyen esetekben az autómentő számlájával, szállítólevéllel, átadás-átvételi okmánnyal igazolhatják, hogy nem szegték meg a szabályokat. Az utólagos magyarázkodásnál azonban egyszerűbb a szállításra szoruló járműről leszerelni a rendszámot. Így az ÁAK kameráinak nem marad fényképeznivalója.

Gondot okoz, hogy az ÁAK ellenőrei a megfelelő jogi háttér hiányában csak hatósági közreműködéssel állíthatják meg a közlekedőket. Az önállóan dolgozó mobil csoportok mellett így a motorkerékpárosok gyakran egyszerűen elhajtanak. A csak hátsó rendszámtáblával rendelkező kétkerekűek nagy előnye ráadásul, hogy őket csak a mobil kamerás gépkocsik tudják lefényképezni. Utolérésük pedig az autóval közlekedő rendőrök számára is túl nagy kihívás.

Az ÁAK a jogosulatlan autópálya-használatért a gépkocsik üzemben tartóját vagy tulajdonosát bünteti. Ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tulajdonosnak kell a pénztárcájába nyúlnia, ha valaki kölcsönadott autóval matrica nélkül hajt fel egy fizetős útra. A szervizben hagyott autók gazdái tehát jól teszik, ha előre felkészülnek: az ilyen eseteknél a büntetés megfizetése alól nem mentesít a kölcsönadási szerződés sem. A tulajdonos a bliccelőtől polgári perben szerezheti az ÁAK-nak befizetett büntetés összegét.

A parkolás sem kerül pénzbe