A fővárosiak közel kétharmada például szintén azon az állásponton van, hogy a kormánynak nem szabad többlettámogatást adnia a közlekedési vállalatnak (62 százalék), a kormánypártiak közül minden kilencedik így gondolja, míg az ellenzékiek és a pártnélküliek fele (53 és 55 százalékuk) véli ugyanezt. Emellett a megkérdezett fővárosiak ugyancsak kétharmada gondolja azt, hogy az a helyes, ha a főváros tulajdonosként viselkedik, és jobb gazdálkodásra kényszeríti a BKV-t. Ezen a véleményen van a kormánypártiak 83 százaléka, az ellenzékiek valamivel több mint fele (56 százalék) és a bizonytalanok kétharmada is. A főváros vezetésének a helyében a megkérdezettek mindössze 14 százaléka kérné a kormány segítségét, míg további nyolc százalék véli úgy, hogy a fővárosnak akkor is többlettámogatást kell adnia, ha ez veszélyezteti Budapest költségvetését.

A BKV vezetőinek úgy kell átalakítaniuk a vállalatot, hogy az a meglévő dotációval ne legyen veszteséges - ezen az állásponton van a válaszadók relatív többsége, 48 százaléka. Ebben a kérdésben a kormánypártiak igen egységes véleményen vannak: tízből heten gondolják így, míg az ellenzékiek jóval megosztottabbak, hiszen körükben egyforma azoknak az aránya, akik a vállalat átalakítását támogatják és azoké, akik a sztrájkra készülők követeléseivel értenek egyet (38, illetve 36 százalék).

A kialakult helyzetért a budapestiek fele a BKV vezetését teszi felelőssé, egynegyedük a főváros vezetését okolja leginkább, és mindössze minden tizedik nevezi meg a kormányt a probléma legfőbb forrásaként. Míg a kormánypártiak abszolút többsége a BKV vezetését hibáztatja, addig az ellenzékiek megosztják a felelősség kérdését a közlekedési vállalat és a főváros vezetése között (36 és 38 százalék). A csődközeli állapot kialakulásának okaként a legnagyobb arányban (44 százalék) a rossz gazdálkodást említik a megkérdezettek, míg az említések 17 százaléka szól a magas vezetői fizetésekről.

A Medián felmérése szerint kevesebb legyen a potyázó

A Medián felmérése némileg különbözik a Szonda Ipsos kutatásától - a Szonda anyagi-financiális megközelítéssel fogalmazta meg kérdéseit, míg a Medián inkább a fővárosi tömegközlekedés helyzetére, illetve a munkabeszüntetésre magára összpontosított. A Medián szerint a budapestiek többsége annak ellenére támogatja a BKV-sztrájkot, hogy közülük minden másodiknak komoly gondot okozott napi teendői ellátásában már az április 7-i időleges munkabeszüntetés is. A legtöbben az államtól és a Budapest környéki településektől kapott nagyobb támogatással, illetve a potyázók kiszűrésével javítanának a cég helyzetén - derül ki abból a budapesti felmérésből, amit a Főpolgármesteri Hivatal megbízásából április 12-én és 13-án készített a Medián. A fővárosiak többsége lélekben arra készül, hogy a következő hetekben rendszeresen le fog állni a tömegközlekedés a fővárosban, de ezt elfogadják. Az egyetértés elsősorban abból adódik, hogy a legtöbben úgy tudják, hogy a BKV-sok a járatritkítások ellen tiltakoznak - a többi okot ennél jóval kevesebben említették. A potyázók elleni keményebb fellépésen túl a budapestiek leginkább azt támogatnák, hogy ha azok a főváros környéki települések is hozzájárulnának a vállalat költségeihez, ahova jár a BKV.