Néhány évvel ezelőtt, ha valaki nem találta ott kocsiját, ahol leparkolta, még reménykedhetett abban, hogy azt egy "lopós autó" szállította el, mondjuk tilosban parkolás miatt. Ma azonban aki autójának hűlt helyét találja, az vagy rosszul emlékszik arra, hogy hová állította le legutóbb, de még valószínűbb, hogy a kocsit elkötötték. A kocsilopás, mint a főváros közbiztonságát jellemző bűncselekmény manapság ritkábban kerül szóba, pedig több mint négyezer autó cserél gazdát törvénytelen módon. Tavaly pontosan 4944 személygépkocsit tulajdonítottak el valamilyen módon Budapest közigazgatási határain belül. Ez jóval kevesebb, mint 2003-ban, amikor 6380 ilyen ügyben kellett nyomoznia a rendőrségnek.

Pásztor Attila alezredes, a Budapesti Rendőr-főkapitányság osztályvezetője elmondta ez a csökkenés jórészt annak az eredménye, hogy ma már nem kezelik automatikusan autólopásként a gépjárművek eltűnését. Egyre gyakrabban csalással cserél gazdát az autó. Tavaly az eltűnt gépkocsik 34 százaléka volt opcióval, 7 pedig lízinggel terhelt, vagyis azt részletre vásárolták, például hamis személyi okmányokkal, az autót pedig többnyire külföldön értékesítették . Görögországtól Belgiumig szinte az összes európai országban, feltűnhetnek a Budapestről származó járművek, de az sem ritka, hogy Észak-Afrikában vagy Ázsiában adják el a csalók.

Az elmúlt évben 553 olyan ügyben folytattak eljárást, amelyben a csalást kifejezetten a gépkocsi megszerzése miatt követték el. Az úgynevezett opciós vagy lízingcsalások legfőbb jellemzője, hogy a tulajdonos lopás miatt tesz feljelentést, de a nyomozás során kiderül, hogy az elkövetők így akarták a hitelező bankok elől eltüntetni az autókat, amelyeket aztán értékesítettek. A bejelentett lopások fele gyakorlatilag ilyen csalás, ezért a rendőrségi szakemberek szerint is indokolt volna jobban ügyelni arra, hogy a bankok kinek és milyen feltételekkel adnak hitelt.

A csalással eltüntetett kocsik külföldi értékesítése gyakorlatilag semmiféle komoly akadályba nem ütközik, még az unión belül sem. Pásztor Attila elmondta, hogy létezik ugyan egy olyan EU-jogszabály, amely arra szolgálna, hogy az államok ellenőrizzék a náluk forgalomba helyezendő járművek eredetét, de e követelményeknek szinte egyik tagország sem tesz eleget. Az együttműködést amúgy is nehezítené, hogy az államok rendszerei egyelőre nincsenek "összefésülve". Csak Románia, Szlovákia és Magyarország próbál ennek eleget tenni.

Az országban Budapestről tűnik el a legtöbb kocsi, hiszen a lopások és csalások 80 százalékát itt követik el. A tolvajok kedvelt márkája a Wolksvagen, az Opel, a Suzuki. Kevesebb Renault, Peugeot, Skoda, Ford, Seat, Toyota tűnik el, de ezeket sem érezhetik tulajdonosaik biztonságban. Trabant, Lada és Wartburg is szép számmal található még a körözött autók között, jóllehet ezek a márkák elsősorban alkatrészként érnek valamit. Az alezredes némi iróniával jegyezte meg, hogy akinek Ferrarija, Lamborghinije esetleg Hammerja van, az biztonságban érezheti autóját. Ezeket ugyanis valamiért nem nagyon lopják.

A tolvajok ellen nincs megnyugtató védelem, a legtöbb eszköz csak illúzió