Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány szerint a hatóságoknak nem csak a gyerek felelősségét kellene firtatniuk a józsefvárosi "tanárveréses" ügyben.
Minden másképp volt a Józsefvárosban?
Elvállalta az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány annak a fiúnak a jogi képviseletét, aki a múlt héten nyilvánosságra került videofelvételen erőszakoskodik a fizikatanárával.
Az alapítvány nem szokott egyéni ügyfeleket elvállalni, de a Józsefváros Magdolna-negyedében lévő Erdélyi Utcai Általános Iskola kilencedikes tanulójának ügyét mégis felkarolta. Az intézmény sorsát ugyanis már régóta figyelemmel kísérik, és úgy tartják, hogy az már évek óta rengeteg problémával küszködve, szegregáltan működik. Mohácsi Erzsébet, az alapítvány vezetője azt mondja: nem szeretnék, ha csak a gyerek felelősségét firtatnák a hatóságok, hiszen az iskolát több szakember szerint is már rég be kellett volna zárni. Ehelyett befogadó iskolává vált: ide olvadt be a korábban bezárt Dugonits utcai általános iskola és gimnázium.
Az alapítvány eddigi tényfeltárása szerint az általános iskolai részen a tanulók 99 százaléka roma. Jelzésértékű, hogy az iskola a hetekben névadó ünnepséget tart: Lakatos Menyhért, a kiváló roma író nevét veszi fel. A "tanárverés" főszereplője már a középiskolai részben tanul, az ő osztályában "csak" hetvenszázalékos a romák aránya. Az alapítvány azt is tudni véli, hogy ugyanezen az évfolyamon a másik osztályba (a "bébe") viszont egy roma sem jár.
Az iskolából már nemcsak a nem roma szülők veszik ki, hanem a cigányok is próbálják "kimenekíteni" gyerekeiket. Egyebek mellett azért, mert sok pszichiátriai kezelést kapott, magatartás-problémákkal és beilleszkedési zavarokkal küszködő gyereket fölvettek. Felzárkóztatásukhoz nincs elég pénz és szakember, a tanári kar zömmel nyugdíjasokból áll.
Az ügyben, mint ismert, csütörtökön tartottak úgynevezett fegyelmi tárgyalást megelőző meghallgatást, ahol az alapítvány képviselői is részt vettek. A gyerek beszámolója alapján az a kép rajzolódott ki, hogy az egyébként nyugdíjas tanár gyakran ittasan ment be órára, tehetetlenségében szidalmazta az osztályt, cigányozott. A diákok - gyengeségét kihasználva - gyakran szemtelenkedtek vele.
- A tárgyaláson elhangzottakat a tanári kar is megerősítette - állítja Mohácsi Erzsébet. Az ominózus órán is a "szokásos szemtelenkedés" történt: a fiú, azért, hogy a többieknek tetszszen, heccelődni akart az idős tanárral. Az alapítvány jogi képviselője szerint ez jól látszik a felvételeken is, azaz a gyerek nem verte meg a tanárát. A fizikatanár már a mobiltelefonos felvétel nyilvánosságra kerülése előtt kérte felmentését. Ezt az igazgatónő lapunknak is megerősítette. (Tehát nem azért ment el, mert bántalmazták.)
Az ügy kapcsán Szili Katalin házelnök még a hét elején kezdeményezte, hogy az Országgyűlés szakbizottsága foglalkozzon a pedagógusokat ért atrocitásokkal. Azt szeretné, ha a bizottság áttekintené, megfelelőek-e a jogszabályok, illetve lehet-e javítani a diákok erkölcsi nevelésén. Az Országos Cigány Önkormányzat közleményben üdvözölte a javaslatot, és felajánlotta segítségét.
- Ami a gyerek ügyéhez kapcsolódó politikai nyilatkozatokat illeti: valóban, a tanárok tekintélyét vissza kell állítani. De ez nem az Országgyűlés feladata, és nem a fizetésemelés vagy a fegyelmezési eszközök szélesítése a megoldás - mondja Mohácsi Erzsébet, aki szerint a tekintélyt, az elismerést, a megbecsülést, a tiszteletet a pedagógusnak kell kivívnia.