Radikálisak-e a ma egyetemistái vagy sem? A válasz egyértelműnek tűnik, Orbán Viktor aggodalma alaptalan volt.

Gábor Kálmán szociológus, a téma szakértője például úgy látja, hogy az egyetemeken, főiskolákon a diákság egyre konzervatívabban gondolkodik, politikai választásaiban pedig jobbra tolódik, miközben egy részük a radikális eszmékre is nyitottá vált.

- Az egyetemre felvételt nyerő új generációnak nagyon hiányosak a történelmi, közéleti ismeretei, és ez akkor is gond, ha épp nem humán szakos hallgatókról beszélünk - mondja. Az okok közt említi a rendszerváltás nagy vívmányát, az elitképzés megszűnését, vagyis a tömegesedést. Csakhogy ezzel az egyetem funkciója is megváltozott, ezért szerinte sokkal fontosabb lenne a közéletre nevelés. A kilencvenes évek óta a fiatalok helyzete is megváltozott, a piacgazdasággal nemcsak az esélyeik növekedtek, ezzel együtt sebezhetőbbé is váltak. A demokráciára nevelés ezért a szociológus szerint elengedhetetlen lenne.

Gábor Kálmán saját hallgatói között végzett, reprezentatívnak nem nevezhető kutatása is arról tanúskodik, mennyire nem ismerik a diákok a közelmúltat, a történelmet. Egy olyan film kapcsán kellett véleményt nyilvánítaniuk, amely a nemzeti radikalizmusról szólt, hungaristákról, irredenta fiatalokról. A hallgatók közül mindössze ketten tettek említést a két világháború közti antiszemitizmusról. A többiek - bár a szélsőséges megnyilvánulásokat elítélték - megértőnek mutatkoztak a "nemzeti eszmék" iránt.

- Ezekkel a fiatalokkal szinte senki nem foglalkozik, a kormányzati politikában nemigen jelennek meg ifjúságpolitikai elképzelések. A baloldal és a liberálisok nem tudják megszólítani őket. A jobboldal e tekintetben sokkal sikeresebb - véli az ifjúságkutató. Szerinte fel kellene készíteni a fiatalokat az őket érő politikai üzenetekre, álszeméremnek tartja, hogy a tanórák keretei közt ne lehetne a közéletről vitatkozni.

Elmeséli, hogy a tandíj eltörlése kapcsán az Educatio Kht. rendezett egy kerekasztal-beszélgetést a "hogyan továbbról". Amikor a politikusok kifejtették a már "százszor elmondott" véleményüket, a beszélgetés irányt váltott. A fiatalokat ugyanis nem a tandíj érdekelte, hanem a saját jövőjük. Szóba került, hogy amióta nincsenek nyelvi lektorátusok, a szegényebb hallgatók nem képesek a nyelvtudásukat fejleszteni. Sokan nem értik a kreditrendszert, a bolognai folyamatot. A szociológus szerint ez a beszélgetés jól mutatja, hogy a "húsbavágó" kérdések nem kerülnek a közbeszédbe.

Gábor Kálmán szerint a hallgatói érdekképviselet mellett az egyetemi sajtónak nagy szerepe lenne abban, hogy teret nyisson ezeknek a kérdéseknek - így a hallgatók saját világukban is gyakorolhatnák a demokráciát.

Halász Áron másodéves szabadbölcsész hallgató az első benyomásait az ELTE BTK Hallgatói Önkormányzatról (hök) és annak vezetőjéről, Szávay Istvánról két éve, a zánkai gólyatáborban szerezte. Halász Áron ugyanis a kétféle program közül - a többséggel együtt - a salsa táncórát választotta a határon túli magyarsággal kapcsolatos beszélgetés helyett. "Mennyire nem gondolkodnak a fiatalok felelősen a magyarság sorsáról" - jegyezte meg erre az elnök. A hallgató szerint ez a szellemiség hatja át az érdekképviseletet. Halász egyébként úgy tudja, a hök vezetője szoros kapcsolatot ápol a Jobbik Magyarországért Mozgalommal. (A Figyelőnet szerint Szávay a Jobbik tagja, de ő ezt cáfolta. Az interneten van olyan cikk is, amelyben a hök-elnök nem tagadja kapcsolatát a párttal, igaz, az a Demokratában jelent meg.)

Halász Áron azt meséli, hogy a tandíjellenes kampányban a hök teljes mellszélességgel állt ki az eltörlés mellett, holott a hallgatók egy része egyáltalán nem értett egyet sem a népszavazással, sem a részhozzájárulás eltörlésével. - A hök-nek mindenkit képviselnie kellene - ők azonban nem kérdezték meg erről a diákok véleményét. A népszavazás napját megelőző két hétben minden egyetemi zugot beterítettek a hök plakátjai: fekete alapon fehér négyzet piros x-szel az igen felirat felett. A tanévnyitó ünnepségen a dékán után a hök elnöke szólalt fel - a tandíj eltörléséről beszélt.

Papp Réka Kinga azt meséli, hogy a szavazás előtt olyan plakátok is voltak, amelyeken a miniszterelnök a karjaiban tartja az oktatási minisztert. A hökös hirdetőtáblákat utóbb teleragasztották. A plakátok szövege az volt: "Igen, jól döntöttetek." Halász Áron és Papp Réka Kinga egyöntetűen állítja, hogy a bölcsészkar lapjában, a Pesti Bölcsész Újságban gyakran jelennek meg erősen jobboldali cikkek. Példaként említenek egy Horthy Miklóst méltató írást, illetve egy szerintük antiszemita tartalmú cikket is.

Papp Réka szerint a szakok mentén is jól érzékelhető politikai törésvonalak vannak, a jövő történészei, történelemtanárai például "hírhedten jobbosak".

Elhagyatott agitáció az ELTE kapujában