A 35 ezer diákot oktató, s idén 50 milliárd forint bevételre számító Pécsi Tudományegyetem (PTE) valamennyi karának gazdálkodása egyensúlyban van, ennek ellenére az intézmény teljes adósságállománya eléri a hétmilliárd forintot. Ebből a lejárt tartozás négymilliárd, tudtuk meg Imhof Gábor gazdasági főigazgatótól. Ezt a tetemes tartozást a PTE klinikai központja halmozta fel. Az intézménynél 2005 óta - rövidebb-hosszabb megszakításokkal - kincstári biztos tevékenykedik. Megállt az adósságállomány gyarapodása, idén az a cél, hogy a lejárt tartozások összege 3,2 milliárdra csökkenjen. Ennek érdekében az intézmény 500 adminisztratív dolgozójából ötvenet elbocsátanak.

Pécsett az is gondot okoz, hogy az egyetem klinikái a város húsz pontján találhatók. Ha ezek az intézmények egy blokkban lennének, akkor évente milliárdokat takaríthatna meg az intézmény. A cél az, hogy 2011-re - uniós forrásokból - megépüljön a 400 ágyas klinika szomszédságában ez a koncentrált gyógyítóbázis. Imhof Gábor állítja: a hiányban döntő szerepe van annak, hogy a teljesítményvolumen-korlát miatt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) alulfinanszírozza az egészségügyet.

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) gazdasági és műszaki főigazgatója, Tráser Ferenc is ebben látja intézménye pénzügyi gondjait. A főigazgató hangsúlyozza: a klinikákra gyakran szállítanak olyan betegeket, akiket másutt nem tudnak ellátni, így őket akkor sem lehet továbbküldeni, ha kezelésük miatt az intézmény túllépi a költségkeretet. Tavaly 989 millió forint kerettúllépése volt a szegedi klinikáknak. Az SZTE klinikai központjának 3 milliárd 360 millió forint adóssága van, viszont lejárt tartozása nincs.

A hiány növekedését - többek között - azzal tudják megállítani a klinikák, ha a tervezhető beavatkozások esetében várakoztatják a betegeket. Szegeden a várakozólisták szinte elviselhetetlenül meghosszabbodtak, például a pacemakerek évente esedékes kontrolljára a bejelentkezés után nyolc hónappal kerül sor.

A Debreceni Egyetem klinikáit integráló egészségtudományi centrum viszont nem szenved adósságoktól, tudtuk meg Fésüs Lászlótól, az egyetem rektorától. A klinikák jelentős része - korábbi beruházásoknak köszönhetően - egy tömbben működik, az elmúlt négy év mindegyikében leépítettek 100-200 embert. A debreceni klinikákon a betegellátáson kívül valamennyi tevékenységet külső vállalkozók végzik. Ám az alulfinanszírozottságot így is megszenvedik, de a hiányt piaci bevételekből - például a külföldi diákok tandíjas oktatásából, valamint a külföldi betegek gyógyításáért felszámolt pénzből - kiegyenlítik.