A bíróságokon mostanság sokféle furcsaság történik. Arra azonban eddig még nem volt példa, hogy kemény küzdelmet kelljen folytatni a bejutásért egy nyilvános tárgyalásra. Arra pedig végképp nem, hogy az egyik fél kísérelje megszűrni, hogy mely sajtóorgánumok tudósíthatnak az eseményről. Pedig szerdán ez történt a Fővárosi Bíróságon.

A Fővárosi Főügyészség kontra Magyar Gárda-tárgyalásra a terembe gyakorlatilag csak a gárda tagjainak engedélyével lehetett bejutni, így több sajtós kint rekedt. Azaz egy piros-fehér sálas fiatalember szelektált - a tömeg meg ítéletet mondott. A peren megjelentek az Országos Cigány Önkormányzat képviselői, akiket a gárdisták inzultáltak, végül beszámolók szerint Kolompár Orbán be sem jutott a terembe. Magyarul: a gárda átvette az irányítást.

A Fővárosi Bíróság közleményében egyebek mellett azt írja: a bíróság jelezte a rendőrségnek, hogy a tárgyalás napján rendőrök ne legyenek az épületben, elkerülve még a látszatát is annak, hogy ily módon próbálják befolyásolni az eljárás nyilvánosságát. A kérés az volt, hogy a rendőrök egy esetleges rendbontás esetén intézkedjenek.

A közlemény szerint az egyes médiafelvételeken megjelentekkel ellentétben a Magyar Gárda tárgyalótermen kívül maradt tagjai semmilyen módon nem befolyásolhatták a tárgyalóterembe való bejutást, hiszen mire ez egyáltalán megtörténhetett volna, a tárgyalóterem már megtelt. Ez volt az oka annak, hogy egyesek már nem juthattak be a terembe. A bíróságnak a törvények betartására, a felek jogszabályokban biztosított jogainak gyakorlására kell figyelemmel lennie. Az is feladata, hogy olyan tárgyalótermet biztosítson, amelyben a felek zavartalanul gyakorolhatják jogaikat. A bíróság most is egy nagyobb tárgyalótermet biztosított.

A közlemény szerint a bíró törvényesen járt el, amikor a terem befogadóképességének keretei között határozta meg a tárgyaláson részt vevők számát. Miután a terem megtelt, a biztonsági őrök nem engedtek be több embert. Később a kint rekedtek és az utánuk érkezettek között rendbontás alakult ki - ekkor a bíróság rendőri segítséget kért. A közlemény rögzíti: a per következő tárgyalásán, május 19-én "hasonló biztonsági intézkedéseket kíván foganatosítani".

Fleck Zoltán jogszociológus szerint súlyosan sérült a tárgyalóterem nyilvánossága. - Ez tarthatatlan, abszurd - mondta, hozzátéve, hogy az ilyen események egyoldalú tájékoztatáshoz vezethetnek, hiszen így a kellő erőkkel felvonuló peres fél döntheti el, hogy mely sajtóorgánumok tudósíthatnak az eseményről. Fleck a sajtóhírek alapján úgy véli: a bíróságon történtekért feltehetően nem az eljáró bíró, hanem a bírósági vezetés a felelős. - Józan ésszel könynyen belátható, hogy egy ilyen pert a sajtó és a perben érintett szervezet tagjai, szimpatizánsai is a helyszínen akarnak figyelemmel kísérni. Tehát a várható érdeklődésnek megfelelő teremről és főként kellő létszámú rendfenntartó erőkről kellett volna gondoskodnia a bíróság vezetésének - mondta az MTI-nek.

- Jogsértő, ha a közönség, vagy a peres fél szabályozza a tárgyalás nyilvánosságát - nyilatkozta Gábor László, a Magyar Ügyvédi Kamara főtitkára. Megjegyezte: elvileg bárki bemehet egy nyilvános tárgyalásra, a terem befogadóképességének határáig. Ha arra lehet számítani, hogy fokozott érdeklődés lesz, célszerű nagyobb termet kijelölni, és gondoskodni a rend fenntartásáról. Ez bármilyen nyilvános rendezvény esetén a szervezők feladata és felelőssége, ha bíróságról van szó, akkor az illetékes bírósági vezetőké. A kamara főtitkára ugyanakkor hangsúlyozta: az esetet csak sajtóhírekből ismeri, így nincs biztos tudomása arról, hogy mi is történt valójában.

- A sajtószabadság megsértése, hogy több újságírót nem engedtek be a szerdai tárgyalásra - jelentette ki Eötvös Pál, a Magyar Újságírók Szövetségének elnöke.

További fejlemények: Az ÖCO és a MÚOSZ aggódik a Gárda perén történtek miatt >>

A bíróság kérte a rendőrök távolmaradását - érkezik a per közönsége március 12-én