Az újság csütörtöki számában megjelenő, de már előzetesen ismertetett interjújában arra a kérdésre, vajon Ausztriának fel kellene-e adnia közép távon a banktitkot, a magyar EU-illetékes határozott igennel válaszolt, és különösen az adózás területén és törvénybe ütköző tevékenységek esetén tartotta fontosnak az információzárlat feloldását. Ausztriára is érvényesülniük kellene a fejlett ipari országokat tömörítő szervezet, az OECD szabályainak, amelyek adócsalás gyanúja esetén lehetővé teszik a számlák megnyitását - szögezte le Kovács László, aki szerint az adatok titokban tartása tulajdonképpen erkölcsi kérdés is.

Kifejtette, hogy a banktitok intézményét idejétmúltnak tartja, egy olyan korszak maradványának, amikor még mások voltak a keretfeltételek. Örömét fejezte ki afölött, hogy Belgium valószínűleg hamarosan eltörli az információk zárolását. "Bízom benne, hogy Ausztria és Luxemburg is gyorsan követi majd a példát. Persze ez Liechtenstein és Svájc magatartásától is függ. Természetesen az lenne a legjobb megoldás, ha az utóbbi államok is jóváhagynák az adatok kiszolgáltatását" - hangsúlyozta az EU-biztos, hozzátéve: ez esetben a származási országokra maradna annak eldöntése, hogy becsületesen adóztak-e állampolgárai.

Közölte azt is, hogy már 2005-ben, amikor életbe lépett az információk továbbadásáról és a megtakarítások kamatjövedelmének megadóztatásáról szóló EU-jogszabály, világos volt, hogy a rendelkezés egész sor kibúvóra nyújt alkalmat. Egyfelől a távol-keleti pénzügyi központokra eleve nem terjedt ki a jogszabály hatálya, másfelől a forrásmegadóztatás csak a megtakarítások kamataira vonatkozik, miközben a legtöbb befektetési alap, alapítványok és egyéb befektetési konstrukciók érintetlenek maradtak. "Ezzel nagyon is tisztában voltunk, de akkoriban más megegyezésre nem volt lehetőség" - mondta. (MTI)