Az amerikai trösztellenes hivatalban erre már decemberben rábólintottak, s támogatta a megafúziót Ausztrália és Brazília is. Az üzlet terve ellen – nem véletlenül – a Microsoft és az AT&T szoftver-, illetve távközlési óriás az első sorban zúgolódott.

Most arra lehet számítani: az online-marketing piac fókuszáltabbá válik, a hirdetések pedig célzottabbak lesznek. A Google elsődlegesen szövegalapú hirdetések értékesítésével foglakozik, s tavalyelőtt ebből szerezte bevétele döntő részét, 10,5 milliárd dollárt.

AdSense nevű hálózatán keresztül az ügyfelei közvetlenül kínálhattak felületet a partnersite-okon. A piacon nem teljesen makulátlannak számító DoubleClick viszont főleg a weboldalakon elhelyezett hirdetések terjesztésére és dokumentálására összpintosít. Nem vesz és nem is ad el hirdetéseket, sem pedig hirdetési felületeket. Olyan technológiát biztosít viszont, amellyel a hirdetők és weboldal-tulajdonosok - az egymással való megegyezés alapján -  hirdetni tudnak, illetve ezen hirdetésekhez kapcsolódó statisztikai adatokhoz jutnak.

Az EU versenyhatósága úgy találta: a két cég egyesülése nem torzítja a versenyt az európai piacon, nem akadályozza versenytársak felbukkanását. Franco Frattini, az EU bizottságának a szabadságjogokért felelős alelnöke mindamellett utalt a fúzióval kapcsolatos adatvédelmi aggályokra, ám a korábban a YouTube videómegosztóra is ráharapó Google nyomban azt válaszolta: ezeket a fúziótól független kérdésnek tekinti, és kész arra, hogy a legszigorúbb normákat alkalmazza.