Nagy Imre polgármester és Török Barna jegyző januárban levélben fordult Szili Katalinhoz, az Országgyűlés elnökéhez egy lakossági panasz kapcsán, amelyet 864 ember - a lakosság csaknem egyharmada - írt alá. A panasz szerint a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település lakossága többször tapasztalta, hogy az elvárt intézkedésre a rendőrök "nem értek rá", s így nem lehet a rendőrökre számítani.

A polgármester és a jegyző levele szerint a képviselő-testület tárgyalásán kiderült, hogy az emberek nem érzik biztonságban magukat, s félelemben élnek. A panaszok szerint az emberek büntetlenül bemennek mások veteményes kertjébe, megdézsmálják a gyümölcsöt, a segélyek kifizetése esetén részegen ordibálnak az utcán, s még a gyermekkorúak is részt vesznek a szabálysértésekben.

"A bejelentés egy bizonyos népréteghez kapcsolódik, de leírni, kimondani senki nem meri, hiszen aki ezt megteszi, megbélyegzik" - olvasható a levélben. A levél szerint a képviselő-testület egyetértett a bejelentőkkel, és határozatában kezdeményezte "a Btk. radikális szigorítását".

A nyolcpontos javaslatcsomagban első helyen áll a halálbüntetés visszaállítása, melyet egyebek között a tanúvédelmi program szigorításának, a büntetési tételek egyértelműsítésének, a rendőrök, bírák, ügyészek szigorúbb védelmének és az önkormányzati rendőrség felállításának a javaslata követ. A képviselő-testület ugyancsak szeretné, ha egyszerűsödne a szabálysértési eljárás, valamint a rendőrség létszámának radikális emelését, hatáskörük további bővítését is szükségesnek tartják.

Szili Katalin február 8-án kelt válaszában közölte, hogy a rendészeti és az alkotmányügyi bizottságokat kérte fel, hogy tűzzék napirendre az ügyet. A házelnök ugyanakkor levelében hangsúlyozta, hogy az Alkotmánybíróság 1990-ben megállapította a halálbüntetés alkotmányellenességét, továbbá Magyarország az Európai Unió tagállamaként is kötelezettséget vállalt arra, hogy a halálbüntetést semmilyen körülmények között nem tekinti törvényes büntetési formának. Mint mondta, "a fentiekre is figyelemmel, magam sem támogatom a halálbüntetés visszaállítását".

A rendészeti bizottság ülésén a polgármester és a jegyző ismertette a településen tapasztalt helyzetet. Molnár Lajos (SZDSZ) úgy fogalmazott, hogy a "rasszizmus határa", ami a levélben meg van fogalmazva. Véleménye szerint ezeket a problémákat nem így kell kezelni.

Nagy Imre polgármester válaszában leszögezte, hogy ők nem rasszisták.

Kökényesi Antal országos rendőrfőkapitány-helyettes, volt Borsod-Abaúj-Zemplén megyei rendőrfőkapitány kiemelte, hogy nem a rendőrség munkájával van baj, hanem egy társadalmi jelenségről van szó.

Juhász Gábor, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára Sajóbábony helyzetét ismertetve elmondta, hogy a 3 ezer lelket számláló településen szaporodnak a garázda jellegű bűncselekmények, és az elmúlt évben több mint egymillió forintnyi helyszíni bírságot szabtak ki különböző ügyekben. Mint mondta, a helyben végzett közmunkának, illetve a nyilvános bocsánatkérésnek nagyobb lehet a visszatartó ereje, mint például a pénz-, vagy börtönbüntetésnek.

A jegyző ennek kapcsán közölte, hogy nincs olyan ember, aki elvállalná a közmunka felügyeletét a településen. A jegyző nemmel felelt azokra a kérdésekre, hogy van-e cigány tanár, vagy dolgozik-e cigány a polgárőrségben. Ismertetése szerint 600-800 cigány ember él a háromezer fős településen.

Avarkeszi Dezső, az alkotmányügyi bizottság elnöke levélben válaszolt a polgármesternek. Kiemelte a halálbüntetés alkotmányellenességét, és felkérte az önkormányzatot, hogy kezdeményezzék a településen egy rendőrőrs létrehozását. Hangsúlyozta, hogy a szaktárcánál zajlik a büntető törvénykönyv átfogó kodifikációja. A rendészeti miniszternek elküldte a képviselő-testület határozatát. (MTI)