A nagyarányú igenek üzenetét értelmezik a szakemberek

Ripp Zoltán történész, Babarczy Eszter közíró, Fésüs László, a Debreceni Egyetem rektora, Horváth Csaba, a Pécsi Tudományegyetem docense, Horányi Özséb egyetemi tanár véleménye.

Ripp Zoltán történész:

- Nem arról szólt a népszavazás, amit sulykoltak. A referendum tétje inkább az volt, hogy szabad utat kap-e a populizmus Magyarországon. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az utóbbi években számtalanszor elmondta, hogy a reformokkal a társadalmi mentalitásban akarnak korszakváltást elérni, a lépések érdeme tehát több a szakterületeken hozott döntéseknél. Ha valamit a népszavazás megakadályoz, akkor ezt. A mentalitásbeli korszakváltást, a reformok legfőbb célját keresztezi. Ugyanígy kérdés, hogy milyen politikai és társadalmi berendezkedés alakul ki a paternalista szemlélet erősödését követően. A Fidesz jó ideje túsza ennek az ideológiának és annak a "katyvasznak", ami a szélsőjobbtól terjedően a kereszténydemokrata populizmusig mindent magába foglal abból, amit a XX. században a jobboldal kitermelt. A referendum a kormányzás jogának kétségbe vonása, ez egybecseng a Fidesz 2006-ban kezdett delegitimációs törekvésével. Ha ez a népszavazás nem egyedi, kínos eset marad, hanem rendszerré válik, az a parlamentáris demokrácia válságát jelenti. A referendum kérdése volt az is, hogy a Fidesz mennyire képes mozgósítani saját bázisát, és mennyiben tudja kiegészíteni azt az elégedetlenek sokaságával. Ebben, úgy látszik, valamelyest sikeres volt; de a támogatói kör nem sokkal nagyobb, mint amivel a választásokon szoktak szerepelni. Az már egy későbbi szociológiai-politológiai kutatás feladata, hogy kiderüljön: a referendum a lakosság mely rétegét érintette. Bizonyosan vetélkedés kezdődik kormánypártok és ellenzék között abban, hogy a referendum eredményessége esetén ki nyújtja be hamarabb az eltörlésre vonatkozó indítványt. A kormány érdeke is, hogy ez a kérdés lezáruljon.(Sz. L. T.)

Babarczy Eszter közíró:

- Sokkal erősebb mozgósító jellege volt ennek a népszavazásnak, mint bármelyik korábbinak 1990 óta, és ez jelentős vereség a baloldalnak. Ahhoz, hogy tudjuk, miben is áll ez a mozgósító erő, arra kell választ keresni, hogy pontosan mire szavaztak az emberek. Az egyik lehetséges válasz, hogy általánosságban elutasítják a kormány tevékenységét, vagyis a pártpreferencia fejeződik ki a magas részvételben. Ezt némileg alátámasztja, hogy a jobboldali szavazói többséget mutató városokban nagyobb volt a részvételi arány. Az eredménynek egyfelől tehát van olyan üzenete, hogy a jobboldal jelenleg sok embert tud mozgósítani, míg a baloldal erre nem nagyon képes. A másik kérdés: arra szavaztak-e az emberek, hogy szeretnénk-e fizetni hozzájárulást az egészségügyi ellátásért, a felsőoktatásért az adónkon vagy a járulékunkon felül, vagy arról, ahogyan ezeket az intézkedéseket bevezették. Az nyilvánvaló és nem meglepő, hogy az emberek nem akarnak fizetni valamiért, ami addig ingyen volt. Ugyanakkor nem tudni, hogy itt arról van-e szó, hogy nagyon sokan nem tudják kifizetni a 300 forintos vizitdíjat, vagy inkább arról, hogy nem értik az intézkedés értelmét. Az a tény azonban, hogy úgy tűnik, az eddigi választások történetében először a vidéki lakosság nagyobb arányban vett részt, mint a városi, azt mutatja, hogy ma van egy olyan réteg Magyarországon, amelyik tényleg nagyon szegény, és a 300 forintos vizitdíj is komoly problémát jelent számára. Fontos üzenet, hogy a jómódú, illetve a magasabb iskolai végzettségűeket tömörítő körzetekben magasabb a "nemek" aránya - ez arra vall, hogy a kormányoldal érvelése inkább eléri a magasabban képzetteket, de nem tudja meggyőzni a szegényeket vagy a kevésbé iskolázottakat. Felteszem, van olyan rétege is a szavazóknak, amely a reformokat el tudná fogadni, ha hosszasabb konzultáció után vagy társadalmi közmegegyezés keretében vezette volna be a kormány. Ez azonban csak spekuláció, mert arra vonatkozóan nincsenek adatok, hogy ki miért és mire szavazott.(T. B. T.)

Fésüs László, a Debreceni Egyetem rektora:

- A Debreceni Egyetemen a 2008-2009-es tanév költségvetésében 450 millió forintos tandíjbevétel - képzési hozzájárulás - szerepel, amelynek felét a hallgatók szociális támogatására és ösztöndíjára, a másik felét pedig fejlesztésekre kell költeni. Ezeket a költségeket most más forrásból kell előteremtenünk. A Debreceni Egyetemnek csaknem 30 ezer hallgatója van, közülük csaknem 11 ezren költségtérítéses képzésben tanulnak, tehát rájuk nem vonatkozik a tandíj eltörlése. Az intézmény költségvetési főösszege az idén megközelíti a 60 milliárd forintot, vagyis a betervezett tandíj összege ennek a 0,8 százaléka. Az egyetem költségvetésének sokmilliárdos összegéhez képest talán jelentéktelennek tűnhet a tandíjból származó pár száz millió forint, de a tervezett fejlesztések, beruházások tekintetében ez a bevétel fajsúlyos összeg. Mivel az idei költségvetésbe beterveztük a tandíjbevételt, el kell gondolkodnunk arról, miképpen teremtjük elő a hiányzó összeget a tandíj eltörlése esetén. A bevétel összege csak az első évben pár száz millió forint lenne, hiszen első körben csak az idei első évfolyamosokat érintené. De öt év múlva, ha már minden évfolyamon tandíjat fizetnének, akkor a Debreceni Egyetemen annak bevétele elérhetné az évi kétmilliárd forintot. Ez pedig olyan összeg, amelyet egyetlen költségvetési intézmény sem tekinthet tervei megvalósításában könnyen nélkülözhetőnek.(K. Zs.)

Horváth Csaba, a Pécsi Tudományegyetem docense:

- Gyurcsány Ferencnek meg kell tanulnia, hogy megfelelő társadalmi kommunikáció nélkül a legjobb szándékú változtatás is becsődölhet. Arra számítok, hogy az MSZP igyekszik majd kisebbíteni a Fidesz sikerének értékét, és más néven megpróbálja visszahozni a vizit- és a kórházi napidíjat, valamint a tandíjat. Ha ez utóbbit a szocialisták megteszik, újabb hibát követnek el, hiszen a három leszavazott díj nem akkora tétel, amelyet a költségvetés ne tudna más forrásból kigazdálkodni. Biztos vagyok ugyanakkor abban, hogy a Fidesz a lehető legteljesebb mértékben igyekszik majd kihasználni a népszavazás eredményét, és azonnal készül a következő népszavazásra. Tehet az MSZP bármit, azt a referendumot is megnyeri a Fidesz, de a vasárnapinál kisebb arányban, mert az emberek egyelőre nem érzik annyira a bőrükön annak a voksolásnak a tétjét, ráadásul kezdenek belefáradni abba, hogy 2002 óta szinte folyamatos a kampány. Ezért nem árt, ha a Fidesz óvatosan bánik a "referendumos ötleteivel". A tegnapi népszavazás Orbán Viktor számára több kockázatot jelentett, mint Gyurcsánynak. A Fidesz elnöke "ebből a meccsből jól jött ki", ez azonban még nem okozza Gyurcsány bukását. Sőt, a következő, a társadalombiztosításról rendezendő népszavazás sem. Gyurcsánytól akkor igyekeznek megszabadulni a szocialisták, ha a párt nagyon leszerepel az uniós választáson.(U. T.)

 

Horányi Özséb egyetemi tanár:

- A népszavazás ténylegesen másról szólt, mint amire névlegesen kiírták. Nem értek egyet azokkal, akik úgy ítélik meg, hogy az emberek pártpolitikai kérdésekről nyilatkoztak. Szerintem a népszavazást - bár elméletileg szakpolitikai ügynek indult - sokkal inkább társadalompolitikai állásfoglalásnak kell tekinteni. Az "igenek" nagy győzelmével az emberek egyrészt kimondták, hogy az oktatást és az egészségügyet közfeladatnak tartják, az állam ezekről a területekről nem vonulhat ki; másrészt pedig alighanem azt, hogy elegük van abból, hogy csupán elszenvedik a rájuk mérteket. Fontos, hogy a korábbi népszavazásokhoz képest szignifikánsan magasabb volt a részvételi arány, és feltűnően nagy volt a vidéki, nem városi környezetben. Az adatokból láthatjuk, hogy az eredmények nem a jobb- és a baloldal erőviszonyait tükrözik, a szavazók tehát javarészt pártszimpátiától függetlenül döntöttek. A baloldaliakat aligha az "igen" melletti érvek győzték meg. Helyette valami más az üzenet: nem jött be az elmúlt években tapasztalt roppant megalázó hangnemű és arrogáns kormányzati politizálás, ennek véget kell vetni. Az "igenek" nagy aránya mindenképpen új helyzetet teremtett: felborultak a pártszimpátiák mentén kialakult viszonyok, és ez számomra azt jelzi, hogy a magyar demokrácia még mindig nagyon sérülékeny, eszközhiányos.(Cz. G.)

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.