Bezzegország lett Szlovákia

Szlovákiában a kormánypártiak és az ellenzékiek egyaránt győzelmi jelentésként értékelték a pozsonyi statisztikai hivatal legújabb adatait. A számok valóban lenyűgözők: északi szomszédunk tavalyi gazdasági növekedése a legnagyobb volt az Európai Unióban. Jelentősen nőttek az átlagkeresetek és a reálbérek is, Pozsony leszorította az inflációt és a munkanélküliségi arányt is. Az EU kistigrise és bezzegországa így Szlovákia lett.

Peter Goliás, az Ineko gazdaságkutató intézet elemzője szerint a mostani kimagasló eredmény egyértelműen igazolja, hogy az összes posztkommunista ország közül éppen Szlovákia hajtotta végre a legkövetkezetesebb reformintézkedéseket. Az előző, a Mikulás Dzurinda vezette kabinet eltörölte a hatkulcsos, bonyolult adózást. 2004-ben bevezette az egykulcsos, tizenkilenc százalékos adókulcsot, amellyel - és a külföldi stratégiai beruházóknak nyújtott egyéb kedvezményekkel - vállalkozóbarát környezetet teremtettek, s fokozatosan visszaszorították a fekete- és a szürkegazdaságot.

Egyre többen gondolták úgy, hogy sokkal egyszerűbb adót fizetni, mint csalni. Ennek köszönhetően évről évre jelentősen növekedett az állam bevétele. A Szlovák Nemzeti Bank adatai szerint már 2004 végére 838,4 millió amerikai dollár értékű közvetlen külföldi működő tőke áramlott az országba. A legtöbb működő tőke (191 millió dollár) Magyarországról érkezett. Letelepedett a TriGránit, szlovák bankot vásárolt az OTP, és a Mol-csoport lett a csaknem százszázalékos tulajdonosa a pozsonyi petrokémiai nagyvállalatnak, a Slovnaftnak.

Jöttek más külföldi stratégiai beruházók is. Az amerikai US Steel a kassai Vasművet vásárolta meg, a Volkswagen Pozsonyban, a PSA Peugeot-Citroen Nagyszombatban, a Kia Motors pedig az észak-szlovákiai Zsolnához közel épített új gyárat. Jelentős beruházásokat hajtott végre a Samsung a dél-szlovákiai Galántán és a Nagyszombat melletti Voderadyban, a Sony pedig Nyitrán.

Dzurinda kabinetje bevezette a több-biztosítós (két állami és négy magántársaság alkotta) egészségügyi rendszert. Megalapította a magánnyugdíjpénztárakat, ahova a lakosság önkéntesen a nyugdíjbiztosítás felét, azaz havi bérének kilenc százalékát utalhatja.

A reformok nemcsak látványos sikereket hoztak, hanem megszorításokat is. A riasztó államháztartási hiány radikális csökkenése érdekében a szociális segélyek összegét a felére csökkentették. Ezt a drasztikus lefaragást főleg a roma családok érezték meg, amelyeknek az éhséglázadását 2005-ben a kelet-szlovákiai rendőrség és a hadsereg fojtotta el. Elégedetlenkedtek más szegény rétegek is, mert a kimagasló makrogazdasági eredmények ellenére milliók pénztárcája egy ideig nem lett vastagabb, kiadásaik viszont növekedtek. A lakosság szempontjából a tervezettnél későbben, csak tavalyra értek be a reformok gyümölcsei, ám ekkorra már Dzurindáék elveszítették a választásokat.

Azóta Robert Fico kabinetje lubickol a - valóban dübörgő gazdaság és a lényegesen növekvő jólét eredményeként kialakult - kedvező társadalmi légkörben. Gazdasági elemzők némi rosszmájúsággal jegyzik meg, hogy a jelenlegi kormányt elsősorban azért kell dicsérni, mert nem hajtotta végre a választási ígéreteit. Egyelőre nem rombolta szét a reformokat, habár szeretne visszatérni az egyetlen állami biztosítós rendszerhez. A kabinet a magánnyugdíjpénztárak ügyfeleinek minél nagyobb részét is igyekszik visszaterelni az állami nyugdíjbiztosítóba.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.