A szlovákiai Mohiban megépíteni tervezett két új nukleáris reaktor a Greenpeace szerint elavult és veszélyes, amit súlyosbít a Bécshez való közelsége.

Az Erste Bank része annak a konzorciumnak, amely szlovák energiaprojekteknek nyújt anyagi támogatást. A támogatások nagy része a további két mohi reaktor felépítését hivatott elősegíteni. Egy évvel ezelőtt született meg a megállapodás az újabb reaktorok építéséről a szlovák kormány és a szlovák villamos művek (SE - Slovenské Elektrárne) tulajdonosa, az olasz energiamulti ENEL között. 

„Az osztrákok túlnyomó többsége ellenzi az atomerőműveket, az osztrák Erste Bank azonban a kliensei pénzével egy biztonságosnak aligha nevezhető atomerőművet finanszíroz Bécs kapuinál.” – állítja Jurrien Westerhof, a Greenpeace energia-szakértője.

A Greenpeace azt szeretné elérni, hogy az Erste Bank hagyjon fel a mohi beruházás finanszírozásával.

A két tervezett blokk az 1970-es évekbeli szovjet, VVER- 440/213 atomerőműi tervek alapján készülne el, állítja a nemzetközi zöldszervezet, amely szerint emiatt Mohi nem nevezhető biztonságosnak. Például a védelmet szolgáló másodlagos konténment, amit a jelenlegi normáknak megfelelően alkalmazni kellene, itt teljes egészében, hiányzik - olvasható a Greenpeace közleményében.

A konténment olyan, gömb formájú, többnyire vasbeton védőburok, amely egy esetleges komoly baleset bekövetkezésekor  jó esetben meggátolhatja a radioaktivitás szabadba jutását és egyben külső támadásoktól is megvédeni hivatott egy erőművet.

A Greenpeace úgy tudja: az atomerőmű jelenlegi fejlesztési terve 1986-os, a csernobili katasztrófa évében született dokumentum, hiányzik a társadalmi egyeztetés, az akkori kommunista döntésmechanizmusok szerint készültek az anyagok.

„Egy repülőszerencsétlenség az erőművek fölött minden valószínűség szerint nukleáris katasztrófához vezetne, és mindez 150 km-re Bécstől,“ – figyelmeztet Westerhof.

 „Nem véletlen, hogy az EU lakosságának közel kétharmada, 61 %-a atomellenes. Az atomenergia nem válasz az éghajlatváltozásra, viszont elvonja a figyelmet és az anyagi erőforrásokat a tényleges és teljes megoldást kínáló enegiahatékonysági és megújuló energiás projektektől. A paksihoz hasonló típusú régi reaktorokat nem építeni, hanem fokozatosan kiiktatni kell. Mohi pedig közelebb van Budapesthez, mint Paks.” – teszi hozzá Rohonyi Péter a Greenpeace Magyarország munkatársa.


Nagyobb térképre váltás

Elavult technológia

A Levegő Munkacsoport lapja, a Lélegzet 1995-ben ezt írta a mohi atomerőműről: Nyugat-Európában sehol sem működnek ilyen típusú erőművek, kivéve egyet Finnországban, amelynél már az tervezés legelejétől fogva pótlólagos biztonsági intézkedéseket hajtottak végre. A valamikori NDK területén lévő azonos típusú erőművet az egyesítés után leállították - írja a mohi erőműről a Lélegzet

Anthony Churchill világbanki szakértő véleménye szerint "egy védőkupola megépítése ezeknél a reaktoroknál műszakilag nehézkesnek, gazdaságilag lehetetlennek tűnik. Olcsóbb lenne egy újabb erőművet építeni. Ezért ezek az erőművek semmilyen körülmények között sem hozhatók a nemzetközileg elfogadható biztonsági szintre."

A mohi erőmű egy földrengésveszélyes törésvonalon fekszik, közel Selmecbánya városához, amelyet az 1700-as években egy 8-as erősségű földrengés döntött romba. Hasonló erősségű földrengést nem bírna ki az erőmű, mivel csak 6-os erősségre lett méretezve.

(NOL)