A feszültség oka, hogy kolumbiai katonák szombaton behatoltak Ecuador területére és megölték a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) nevű marxista gerillaszervezet második számú parancsnokát, Raúl Reyest. Kolumbiában azt állítják: a Reyes után kutató egységeik azután hajtották végre a rajtaütést a másik ország területén, hogy a határon túlról lövések érték őket. Ecuador szerint viszont a katonák előre kitervelték a határon átnyúló csapást.

Rafael Correa ecuadori elnök a hazája elleni agresszióként értékelte az akciót, s több ezer fős csapaterősítést küldött a kolumbiai határra. Az Ecuadorral szövetséges Venezuela lezárta a Kolumbiával közös határt és 9 ezer katonát küldött a határ mellé. Caracas figyelmeztette Bogotát: háborús oknak tekintené, ha kolumbiai katonák venezuelai területen is hasonló rajtaütést hajtanának végre. Ecuador megszakította diplomáciai kapcsolatait Bogotával, Venezuela pedig kiutasította a kolumbiai nagykövetet.

A venezuelai fegyveres erőkben százezer katona teljesít szolgálatot, a tartalékosok száma 280 ezer. Kolumbia hadserege 255 ezer fős, a tartalékosok száma 62 ezer fő.

Álvaro Uribe kolumbiai államfő bejelentette, hogy kormánya népirtás finanszírozásának és támogatásának vádjával keresetet fog benyújtani a Nemzetközi Büntetőbíróságnál Hugo Chávez venezuelai államfő ellen. A Reyesnél talált laptopon állítólag olyan dokumentumokat találtak, amelyek arról tanúskodnak, hogy Chávez kormánya a közelmúltban 300 millió dollárral támogatta a gerillákat. A laptopon bizonyítékot találtak arra is, hogy a FARC megpróbált radioaktív anyagot szerezni és piszkos bombákat előállítani.

George Bush amerikai elnök kedden telefonon beszélt Uribéval, és teljes támogatásáról biztosította Kolumbiát, az Egyesült Államok egyik legszilárdabb latin-amerikai szövetségesét. Bush kijelentette, hogy Washington "ellenez minden olyan agressziót, amely dastabilizálhatja az Andok térségét", és azzal vádolta Venezuelát, hogy provokatív lépéseket tesz.

Az Amerikai Államok Szervezete (AÁSZ) keddre rendkívüli tanácsülést hívott össze az elmérgesedő helyzet megvizsgálására. Az ecuadori elnök, aki megpróbál támogatókat szerezni a vitában, kedden Peruban kijelentette, hogy országa megpróbálja diplomáciai úton rendezni a válságot Kolumbiával, de "kész elmenni a legvégső következményekig".

Correa értékelése szerint "rendkívül komoly", regionális jelentőségű ügyről van szó. "Ez nem egy egyszerű kétoldalú kérdés, hanem regionális kérdés, ha egy ilyen precedens gyökeret ver, Latin-Amerikából új Közel-Kelet lesz" - mondta az ecuadori államfő, aki Peru után Brazíliába, Venezuelába, Panamába és a Dominikai Köztársaságba utazik tovább.

Az Európai Unió a válság további kiszélesedésétől tart. "Az Európai Uniót nyugtalanítja, hogy növekszik a feszültség Venezuela, Ecuador és Kolumbia között... Arra kérünk minden felet, hogy tanúsítson önmérsékletet és tartózkodjon a válság további kiélezésétől" - áll a soros EU-elnök Szlovénia keddi közleményében.

A FARC-ot Európában és az Egyesült Államokban terrorista szervezetként tartják nyilván. 

(MTI)