Mivel az Alkotmánybíróság 2007 februárjában eltörölte a választások előtti közvélemény-kutatási adatok nyilvánosságra hozatalát tiltó törvényi rendelkezést, így egészen a választást megelőző napig nyilvánosságra lehet hozni ilyen felméréseket.
A kampánycsendig közölhetők a közvélemény-kutatások
Korábban a választási eljárásról szóló törvény értelmében a szavazást megelőző nyolcadik naptól a szavazás befejezéséig nem volt szabad nyilvánosságra hozni a választásokkal kapcsolatos közvélemény-kutatási eredményeket.
Ezt a szabályt egy indítványozó megtámadta az Alkotmánybíróság előtt, a taláros testület pedig az érdemi eljárás lefolytatása után 2007. február 27-én úgy döntött, megsemmisíti a törvény ezen rendelkezését.
A határozat indoklása szerint más a célja a kampánynak és más a közvélemény-kutatásnak: míg a kampány kifejezetten a választópolgári akarat formálására, a meggyőződés befolyásolására irányul, addig ilyen közvetlen célja a közvélemény-kutatási eredmények közzétételének nincs. A közvélemény-kutatás főként a tájékoztatást szolgálja, azzal a céllal, hogy elősegítse az egyénnek a politikai folyamatokban való megalapozott részvételét.
Az eljárás során az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a közvélemény-kutatás közzétételének tilalma valóban korlátozza a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságát, valamint szoros összefüggésben áll a demokratikus közvélemény kialakulásához elengedhetetlen információszabadság alapjogával, a választópolgárok tájékozódáshoz való jogával is.
Az Alkotmánybíróság szerint azonban a véleménynyilvánítási és sajtószabadság, illetve az információszabadság ilyen módon történő korlátozása nem fogadható el, még akkor sem, ha a közvélemény-kutatási adatoknak a választói magatartásra kiható voltát elismerik.
Megjegyezték: bár a közvélemény-kutatási felmérések nyilvánosságra-hozatali korlátozásának célja a választások zavartalan lebonyolítása, és ez legitim cél, a nyolc napig tartó tilalom azonban nincs arányban az elérni kívánt céllal.
Vagyis a rendelkezés nem szükségtelenül, de aránytalanul korlátozza a véleménynyilvánítás a és sajtó szabadságát a nyolc napos korlátozással, és így alkotmánysértő. A testület megsemmisítette a választási eljárási törvény ezen szakaszát. A döntés nyomán a közvélemény-kutatási felmérések nyilvánosságra hozatali tilalmára - mint jogintézményre - a kampánycsend szabályai az irányadók. E szerint a szavazást megelőző nap 0 órától a szavazás befejezéséig tilos kampányt folytatni. Kampánycsend megsértésének minősül a választópolgárok választói akaratának befolyásolása, így különösen "a választói akarat befolyásolására alkalmas információk szolgáltatása elektronikus vagy más úton."
Gallup: az igenek várható győzelme nyomán a többség szerint Gyurcsánynak le kellene mondania.
A Fidesz által kezdeményezett népszavazási kérdésekben az igenek várható győzelme nyomán a többség szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek le kellene mondania - olvasható a Magyar Gallup Intézet legújabb felmérésében, amelyet pénteken tettek közzé honlapjukon.
A népszavazás eredménye nem lenne kérdéses a mostani szándékok alapján. A tandíj visszavonását az emberek 75, a vizitdíj és a kórházi napidíj semmissé tételét 76-78 százaléka szeretné - áll a www.gallup.hu című internetes oldalon olvasható felmérésben. Mint írták, ha csak a népszavazáson a részvételüket biztosra ígérők körében nézzük ugyanezeket az arányokat, akkor a szavazók 80-82 százaléka vetné el a tandíjak, vizitdíjak és kórházi napidíjak bevezetését.
A felmérés szerint a felnőtt lakosság több, mint a fele (54 százalék) úgy gondolja, hogy biztosan el fog menni még abban az esetben is, ha valamilyen nagyon sürgős, vagy fontos dolga akad éppen a népszavazás napján. A Fidesz szimpatizánsok háromnegyede (73 százalék), míg a szocialista szavazókör csupán kétötöde (44 százalék) szándékozik minden körülmények között elmenni szavazni.
Budapesten valószínűleg kisebb részvételre lehet számítani, mint vidéken. Mint olvasható, a magyar felnőttek fele (52 százalék) van azon az állásponton, hogy a kormányfőnek le kellene mondani, amennyiben az igenek győznének a népszavazáson.
Tíz kormánypárti emberből egy, míg tíz ellenzékkel szimpatizáló lakosból nyolc gondolkodik így.
Csak minden harmadik felnőtt szerint azonban a népszavazási kudarc nem kell, hogy Gyurcsány Ferenc távozásához vezessen, míg a lakosság 16 százaléka nem tud a kérdésben állást foglalni - írták.
A kutatás során 1.023 felnőtt magyar állampolgárt kérdeztek meg február 20-26. között.
A Századvég-Forsense szintén februári felmérése szerint is mindhárom, a Fidesz által kezdeményezett népszavazási kérdés esetében továbbra is döntő többségben vannak az igenek. A teljes népesség körében 50 százalék feletti a kérdések támogatottsága. A kórházi napidíj esetében a határozottan, illetve inkább egyetértők együttes aránya megközelíti a háromnegyedes szintet (73 százalék), a másik két esetben eléri a kétharmadot (67-68 százalék). Az eddigi népszavazásokra vonatkozó adatok alapján úgy becsülik, hogy a várható részvétel elmarad az 50 százaléktól.
A Fidesz által kezdeményezett népszavazási kérdésekben az igenek várható győzelme nyomán a többség szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek le kellene mondania - olvasható a Magyar Gallup Intézet legújabb felmérésében, amelyet pénteken tettek közzé honlapjukon.
A népszavazás eredménye nem lenne kérdéses a mostani szándékok alapján. A tandíj visszavonását az emberek 75, a vizitdíj és a kórházi napidíj semmissé tételét 76-78 százaléka szeretné - áll a www.gallup.hu című internetes oldalon olvasható felmérésben. Mint írták, ha csak a népszavazáson a részvételüket biztosra ígérők körében nézzük ugyanezeket az arányokat, akkor a szavazók 80-82 százaléka vetné el a tandíjak, vizitdíjak és kórházi napidíjak bevezetését.
A felmérés szerint a felnőtt lakosság több, mint a fele (54 százalék) úgy gondolja, hogy biztosan el fog menni még abban az esetben is, ha valamilyen nagyon sürgős, vagy fontos dolga akad éppen a népszavazás napján. A Fidesz szimpatizánsok háromnegyede (73 százalék), míg a szocialista szavazókör csupán kétötöde (44 százalék) szándékozik minden körülmények között elmenni szavazni.
Budapesten valószínűleg kisebb részvételre lehet számítani, mint vidéken. Mint olvasható, a magyar felnőttek fele (52 százalék) van azon az állásponton, hogy a kormányfőnek le kellene mondani, amennyiben az igenek győznének a népszavazáson.
Tíz kormánypárti emberből egy, míg tíz ellenzékkel szimpatizáló lakosból nyolc gondolkodik így.
Csak minden harmadik felnőtt szerint azonban a népszavazási kudarc nem kell, hogy Gyurcsány Ferenc távozásához vezessen, míg a lakosság 16 százaléka nem tud a kérdésben állást foglalni - írták.
A kutatás során 1.023 felnőtt magyar állampolgárt kérdeztek meg február 20-26. között.
A Századvég-Forsense szintén februári felmérése szerint is mindhárom, a Fidesz által kezdeményezett népszavazási kérdés esetében továbbra is döntő többségben vannak az igenek. A teljes népesség körében 50 százalék feletti a kérdések támogatottsága. A kórházi napidíj esetében a határozottan, illetve inkább egyetértők együttes aránya megközelíti a háromnegyedes szintet (73 százalék), a másik két esetben eléri a kétharmadot (67-68 százalék). Az eddigi népszavazásokra vonatkozó adatok alapján úgy becsülik, hogy a várható részvétel elmarad az 50 százaléktól.
Medián-felmérés a népszavazásról - a HVG híre
Három héttel a március 9-ei népszavazás előtt a lakosság 46 százaléka biztosan részt venne a referendumon, 2 százalékponttal kevesebben tehát, mint két héttel korábban.
A felerősödő kampány eddig nem növelte a részvételi kedvet. Ugyanennyivel a 2004. december 5-ei népszavazás előtt a lakosság 42 százaléka számított biztos résztvevőnek, és végül 37 százalék járult az urnákhoz.
Statisztikailag is jelentősen nőtt viszont azoknak az aránya, akik szerint a kormánynak a népszavazás "háromigenes" sikere esetén is a helyén kell maradnia. Január elején még azok voltak többségben, akik szerint a kormánynak ez esetben le kellene mondania.
A legnagyobb arányban (73 százalék) azok mondják biztosra a részvételüket, akik mindhárom népszavazási kérdésre és a kormány megbuktatására is igent mondanának. Az igenek többségét nem veszélyezteti, hogy az utóbbi hetekben folyamatosan erősödött a nemmel szavazni szándékozók tábora.
Részletes adatok a HVG-ben.
Három héttel a március 9-ei népszavazás előtt a lakosság 46 százaléka biztosan részt venne a referendumon, 2 százalékponttal kevesebben tehát, mint két héttel korábban.
A felerősödő kampány eddig nem növelte a részvételi kedvet. Ugyanennyivel a 2004. december 5-ei népszavazás előtt a lakosság 42 százaléka számított biztos résztvevőnek, és végül 37 százalék járult az urnákhoz.
Statisztikailag is jelentősen nőtt viszont azoknak az aránya, akik szerint a kormánynak a népszavazás "háromigenes" sikere esetén is a helyén kell maradnia. Január elején még azok voltak többségben, akik szerint a kormánynak ez esetben le kellene mondania.
A legnagyobb arányban (73 százalék) azok mondják biztosra a részvételüket, akik mindhárom népszavazási kérdésre és a kormány megbuktatására is igent mondanának. Az igenek többségét nem veszélyezteti, hogy az utóbbi hetekben folyamatosan erősödött a nemmel szavazni szándékozók tábora.
Részletes adatok a HVG-ben.
(MTI)
