Bán György, Tiszadob polgármestere szerint a közmunka megszervezése gonddal jár, hiszen a finanszírozásra megpályázható pénzhez 10-30 százalék önerőt kell felmutatni. Az 5200 lakosú Szabolcs megyei nagyközségben például több mint kétszázan élnek szociális segélyből - a finanszírozás évente 42 millió forint -, ugyanakkor évente átlagosan alig 35-40 embert tudnak foglalkoztatni közmunkán. A polgármester elmondta: a kisebb települések egyre rosszabb helyzetbe kerülnek amiatt, hogy felnőtt egy generáció, amelyik azt se tudja, mi a munka, ám tudja, hogy a rendszeres szociális segély több mint a minimálbér nettó összege. A kötelező munkateszt bevezetése mindazonáltal Bán György szerint támogatható, ő ugyanakkor szkeptikus, hiszen másfél éve ugyan meghirdette a kormány, hogy szociális segélyt nem fizetnek annak, aki valamit nem dolgozik érte, de a megvalósítás elmaradt.

Ezt hiányolja Alsómocsolád első embere is. Dicső László arra hívta fel a figyelmet, hogy a segélyen élők 90 százaléka azért van otthon, mert nem tud elhelyezkedni, és nem azért, mert nem képes, vagy nem akar dolgozni. Van közöttük persze olyan, akinek nincs is szándékában elhelyezkedni - tette hozzá. Úgy véli, az volna ma megoldás, ha a segélyért cserébe munkát kellene vállalni az önkormányzatnál. A polgármesterek elég kreatívak, találnak feladatot.

A munkapszichológus Juhász Attila nem számít arra, hogy a munkateszt a foglalkoztatás bővüléséhez vezetne. Számára nem világos, milyen teszttel akarják mérni a munkaképességet, a közmunka - a jellege és a tartalma miatt - ugyanis erre nem alkalmas. A pszichikai alkalmasságot vizsgáló úgynevezett pszichometriai tesztek pedig nagyon drágák - tette hozzá. Tapasztalatai alapján úgy véli, csekély az esélye annak, hogy privát cégek több éve segélyből élőt alkalmaznak, hiszen nagy az előítélet mindazokkal szemben, akik évek óta nem találtak munkát.