Ha elfogadjuk, hogy Joel és Ethan Coen Nem vénnek való vidék című filmje tényleg az év legjobbja, akkor kedvünk, azaz "papírforma" szerint alakult az idei díjkiosztó: az abszurd thriller nyolc jelöléséből négyet váltott aranyszobrocskára (legjobb film, rendezés, adaptált forgatókönyv és férfi mellékszereplő). Ha azonban a szakmai szempontokat is figyelembe vesszük, nem biztos, hogy valóban a legjobb film kapta a legnagyobb elismerést. A Nem vénnek való vidék a testvérpáros életművében nem a legjobban sikerült film, ráadásul alulmaradt a tavalyi cannes-i versenyben Julian Schnabel Szkafander és pillangójával szemben. Igaz, utóbbi most nem került be a legjobb öt film közé. Úgy tűnik, végzetes hiba, ha egy amerikai pénzből készült produkció idegen nyelven szólal meg - ez esetben franciául.

Áttörésről is beszámolhatunk az Oscar történetének 80. díjkiosztója kapcsán: Marion Cotillard lett a legjobb színésznő Edith Piaf megformálásáért. A hazánkban is nagy sikerrel vetített mű ugyanis nemcsak francia nyelvű, de amerikai pénztől mentes európai koprodukció. Érdekes: tavaly Reese Witherspoont juttatta a csúcsra, hogy énekelt a Johnny Casht bemutató életrajzi műben.

De az is figyelemre méltó tendencia, hogy idén kizárólag európai színész kapott Oscart. A már említett Cotillard mellett Daniel Day-Lewis (legjobb férfi alakítás), Javier Bardem (legjobb férfi mellékszereplő) és Tilda Swinton (legjobb női mellékszereplő). Day-Lewis elismerése egyértelmű volt, miután ő mutatta be az idei mezőny egyetlen olyan teljesítményét, amely mellett egyszerűen nem lehetett szó nélkül elmenni. A Belső tenger óta Javier Bardem is népszerű a tengerentúlon, továbbá már volt korábban egy jelölése. Swinton díjazása viszont legalább akkora meglepetés, mint Cotillard-é, mivel az angol színésznő több mint húsz éve tartó, számos fesztiváldíjjal elismert pályafutását eddig még jelölésre sem méltatta az amerikai filmakadémia. A Tarr Béla Londoni férfijában is látható Swinton megdöbbent, és ügynökének köszönte a szobrocskát, "aki bevezette Amerikába".

Az utóbbi években nem múlt el díjkiosztó a stúdióízlést látványosan mellőző komédiák nélkül sem (Kerülő utak, Család kicsi kincse), ez most a Juno című tinimozi volt: úgy látszik, hogy ezeknek a műveknek maximum a forgatókönyvéért jár Oscar. A Juno kapcsán ez most a főállásban sztriptíztáncosnő, íróként szárnypróbálgató Diablo Codyé lett.

Az év egyik nagy vesztese a Vérző olaj című alkotás (Day-Lewis mellett csupán az operatőr Robert Elswit kapott aranyszobrot, ez a nyolc jelöléshez képest sovány eredmény). Hét jelöléséből csak egyet váltott díjra a Michael Clayton és a Vágy és vezeklés. A legnagyobb arculcsapást mégis a Bűbáj alkotói kapták, amelynek három betétdala is versenyzett, de a produkció mégis üres zsebbel távozott a ceremóniáról.

Ami biztos: a legjobb idegen nyelvű film díja sehogy sem "papírforma". Miután számos nagyágyú kiesett formai okok miatt (például az Oscar-díjas tajvani Ang Lee), Andrzej Wajda Katyn című monumentális eposzára esküdtek a legtöbben. A befutó végül a Die Fälscher (A pénzhamisító) című, osztrák-német koprodukcióban készült mű lett. A második világháborúban játszódó mozi egy koncentrációs táborban a náciknak fontot hamisító zsidókról szól - finoman szólva kommersz eszközökkel. Bár a film a tavalyi Berlinalén is versenyzett és több fesztiválon is megfordult, beszédes, hogy az Oscar az első nemzetközi díj, amit megkapott.

Tilda Swinton és Marion Cotillard