Budaházy Györgyöt az Erzsébet híd 2002-es lezárása kapcsán indult büntetőügyben "közérdekű üzem működésének megzavarásával" vádolják. Magyarul: megbénította a forgalmat. Az ügyészség 2004. január 16-án nyújtotta be a vádiratot a Pesti Központi Kerületi Bíróságra (PKKB). A vád szerint Budaházy öt társával 2002. július 4-én reggel gépkocsijával lezárta a forgalmat a hídon, ahol rövid időn belül tömeg gyűlt össze, amelyet föl kellett oszlatni. A közlekedés csak délben állt helyre. A vádlottak a tömegközlekedésben komoly zavart okoztak, a forgalomkorlátozás 244 ezer embert érintett. A BKV-nak közel egymillió forint kára lett. Az ügyben azóta elsőfokú ítéletet sem hoztak.

Hogy miért, az az alábbiakból kiderül.

- Miután a Budaházy György és társai ellen indult büntetőügyben megérkezett az akta a bíróságra, másnap kijelölték azt a bírót, aki az ügyet tárgyalja. A bíróság ezt követően kézbesítette a vádiratot a vádlottaknak és védőiknek, csakhogy mindez nehézségekbe ütközött. Az egyik vádlott ugyanis ismeretlen helyen tartózkodott, így fel kellett kutatni, mert a meghatalmazott védőjével is csak telefonon tartotta a kapcsolatot. Végül 2005. november 22-én vette át a vádiratot. Márpedig a tárgyalás addig nem kezdődhet meg, amíg a vádlott nem ismeri meg a vádiratot - mondta érdeklődésünkre Bánhidi Istvánné, a PKKB elnökhelyettese.

Az ügy 2005-ben ahhoz a legnehezebb ügyek tárgyalására létrehozott csoporthoz került, amely a legtöbb tapasztalattal rendelkező bírákból áll. A büntetőpert kezdetektől ugyanaz a bíró tárgyalja. 2006 tavaszán aztán az egyik vádlott kórházba került. Az ő orvos-szakértői vizsgálatát a bíróság rendelte el, de ez a szakvélemény kiegészítésre szorult. Mire a szakértő elkészült, ismét nyoma veszett a vádlottnak. Azaz a bíróságnak 2006 őszén ismét fel kellett kutatnia őt, majd 2006 októberében elfogatóparancsot bocsátott ki vele szemben. A PKKB tárgyalni nem tudott, így 2007. január 29-én felfüggesztette a büntetőeljárást.

- A vádlottat 2007 márciusában ugyan elővezették, csakhogy ekkorra egy másik vádlottnak veszett nyoma. A törvény előírásait követve a bíróság ismét kísérletet tett a lakcím kiderítésére, majd 2007 júniusában elfogatóparancsot bocsátottak ki. A vádlott augusztusban került elő - tájékoztatott Bánhidi Istvánné. Hozzátette: Budaházy ellen egy másik büntetőügy is folyamatban volt, ezért a bíróság - az ügyészség indítványára - 2007. október 8-án az iratot megküldte a Fővárosi Bíróságra. A bíróság azonban nem látta indokoltnak az egyesítést.

Az elnökhelyettes tájékoztatása szerint a PKKB 2008. január 9-én kitűzte a tárgyalást, február 14-re, 18-ra és 19-re. Most valamennyi vádlott megjelent, ezúttal viszont több tanú nem jött el. A bíróság így nem tudott ítéletet hozni, mert szükséges a távol maradt tanúk meghallgatása - májusra halasztotta a tárgyalást. Azért májusra, mert a többi tárgyalási napra már más ügyek voltak beütemezve. A bíró tervei szerint a per május
6-án és 7-én folytatódott volna, azonban az egyik védő indokolt kérésére az időpont május 26-ra és 27-re módosult.

S hogy mikor várható ítélet? Bánhidi Istvánné ezzel kapcsolatban azt mondta: a bíróság az ügyben akkor határoz, ha a bizonyítási eljárást lefolytatta. A soron kívüli ügyintézés feltételei pedig az adott ügyben nem álltak fenn.

Budaházy Györgyöt rendőrök fogták le a 2002-es hídblokádná